Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Katona Imre: Az apátfalvi kőedénygyár első évtizedei

AZ APÄTFALVI KÖEDÉNYGYÁR ELSŐ ÉVTIZEDEI (Adatok a Schnir- és Hüttner-korszak történetéhez) Az apátfalvi kőedénygyár még századunk elején is működött. Üjkori története viszonylag könnyen rekonstruálható az évente kiadott kamarai jelentések adatai segítségével. A gyár alapítása és kezdeti működése azonban a magyar kerámiatörténet mindmáig tisztázatlan kérdése. Múltszázadi forrásaink ellentmondó adatai nehezítik a kérdés megoldását. Petrik Lajos szerint

1 a gyár az ötvenes években keletkezett. Petrik alapján Wartha Vince is az ötvenes évekre helyezi az apátfalvi „faience-gyár" alapítását. A gyárat a kilencvenes években Dubrovszky Sándor bérelte.

2 Pap János: Az agyagipar az ezredéves orsz. kiállításon с Ungváron 1897-ben megjelent könyvében viszont azt állítja, hogy a gyár 1836-ban létesült. A Magyar Üveg- és Agyagújság egyik adata szerint pedig (1904. okt. 15. 4-6. 1.) a hollóházival egy időben, 1830-ban alapították. Molnár László az egri múzeum 1964. évi (2) évkönyvében tovább bonyolítja a kérdést, s bár szerinte „az apátfalvi kőedénygyár keletkezésének, illetve alapításának körülményeit még pontosan nem ismerjük", majdnem egy sorral lejjebb azt állítja, hogy a gyár keletkezésének körülményei bizonyos tekintetben megegyeznek Vahot könyvének

3 adataival.

4 Vahot Imre Hüttnert említi a gyár első bérlőjeként, majd Aue-vel és Földváryval folytatja a bérlők felsorolását. Valószínűleg ebből jut arra a Vahottal egyező álláspontra, hogy „a gyár első keramikusának és alapítójának Hüttner József porcelángyárost kell tekintenünk, aki már 1843-ban Apátfalván tartózkodik, „mert anyja, aki márványozó és festő, ott halálozik el 1843 októberében". Megerősítette Molnárt ebben az álláspontjában Vankó János 1846-ban, az Iparegyesülethez írt levele, melyben úgy emlékszik meg a gyárról, melyet „csak három évekkel ezelőtt egy csekély értékkel bíró magánvállalkozó" hozott létre. Ha igaz és adatokkkal bizonyítható ez a feltételezés, akkor 1968-ban volt alapításának 125 éves jubileuma. Egyébként a dátumot pontosan nyilvántartották, mert az ez évi múzeumi programban szerepelt is egy olyan Budapesten tartandó értekezlet, melyen a plakát szerint - „az ország keménycserép szakértői" vesznek részt. Kérdés: hogy az apátfalvi kőedénygyárat 1843-ban vagy 1836-ban alapították-e, s vannak-e adataink arra nézve, hogy megkíséreljük ennek megnyugtató tisztázását. Fényes 1851-es lexikona szerint két kőedénygyár is van Apátfalván. „A régibb kőedénygyár épület a Bélkő alatt, a nagy templom mellett 1750-ben épült. A gyár alaptőkéje 700 pft, évi haszonbére, mellyet az uraságnak fizet, 500 pft. Rendesen dolgozik benne 11 egyén korongon s agyag készítéssel, 1-2 festő, s 4 égető. Gyártmányait a gyár helyben Miskolczön, Egerben és Pesten adja el. Másik gyár van a város délnyugati szélin, melly a régi papírgyárból 1847-ben lett kőedény gyárrá átalakítva. 259