Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Kovács Béla: Kortársi feljegyzések az 1831. évi Heves megyei kolerajárványról
т ° 1831 júniusában Máramaros megyéből egy sószállítmány érkezett Tiszaújlakra, s a hajósok közül egy hirtelen meghalt. A betegség Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Sáros és Borsod megyéken keresztül az egész országban elterjedt. Ld. : Baradlai János—Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930. II. 195. 1. 11 Ld.: Hanák Mihály megyei fizikus által nyomtatásban kiadott 6 lap terjedelmű füzete: „Rövid leírása a Kelet-indiai Cholerához hasonló, s , Heves vármegyében helyheztetett Poroszló Mezővárosában 1831-dik Esztendőben Julius'' holnapban tapasztalt betegségnek, -okainak — s orvoslásának — némely egyes esetek előadásával.'''' — Leírja, hogy a Tiszán lejött sószállító hajósok közül egy meghalt és amely utcán keresztül vitték eltemetni, abban az utcában halt meg először kolerában egy Varga nevű lakos. (HmL Kolerairatok.) 12 Szabó János szolgabíró 1831. július 4-én kelt jelentése arról, hogy Poroszlón 5 ember meghalt, ezért az első alispán a községet lezáratta. (HmL Kolerairatok.) 13 Már Hanák Mihálynak a 11. sz. jegyzetben jelzett röplapja javallja a Doover-porok, a kámforcseppek, a bizmut és a gyógyfűteák használatát. A kolerairatok között több gyógyszerész számlája kiszolgáltatott gyógyszerekről. 14 Keszlerffy József Heves vármegye főorvosa, Benkő Ignác Eger város főorvosa és Hanák Mihály megyei fizikus által 1831. július 8-án kiadott 6 oldal terjedelmű röplap: „Rövid leírása a Keletindiai Cholerának azon rendszabásokkal, mellyek ezen pusztító betegségnek el hárítására szükségesek." (HmL Kolerairatok.) 15 A kolerairatok között igen sok, sűrűn átszurkált missilis irat, rendelkezés található. 16 A bizonytalan hírekre jellemző, hogy Grieger Ferenc 500 főnyi éhező tömeg vesztegléséről ír. Seress Ferenc tari jegyző 1831. augusztus 22-én kelt tanúsítványa szerint csak 104 embert tartottak vissza, de azoknak élelmezéséről is gondoskodni igyekeztek: „18 July 831. No. 104 Utazó Kül Vrgyei Szekeresek, Arató Gyalog Emberek a Verebélyi Neográdi Cordonon által (noha mind egésséges Helyrül passuálva, vizsgálva voltak) nem bocsájtattak, a Tari Határon éhezve napolván, hogy azok közül No. 87 Ember élelem nélkül lévén éhei el ne hallyanak T. Földváry György Sz. Bíró Rendelése mellett adatott 45 font Juh hus a 7 x. Azoknak kenyér pedig a Tari Uraságok által ingyen adatott Ugy tápláltalak." (HmL Kolerairatok) 17 A jászsági állapotokra ld. : Benda Kálmán közlését, Ethnographia, 1939. (L.) 166—7.1. 18 Az 1831. évi magyarországi járványra és a koleralázadásra vonatkozó irodalmat ld. : Magyar Történeti Bibliográfia 1825—1867. szerk. : I. Tóth Zoltán. Bp. 1950. 1. 68—69., III. 106—8.1. 19 Ez túlzó megállapítás, mert a kolerairatokból kiderül, hogy az első zavaros napok után mindenhol gondoskodtak az élelemről, az orvosságokról és a betegek ápolásáról. 20 A környékünkön legjobban elterjedt gyógymódot Morvay Jáncs tiszabábolnai plébános írta le és adta ki nyomtatásban „A ' mostan uralkodó Cholerának gyógyítása Egri Megyebeli Tisza—Bábolnai Plébános Morvay János tudósítása szerint." címmel 1831. augusztus 3-án. — Gyógyteákkal, borogatásokkal, izzasztással 120 beteg közül 98-at gyógyított meg. Módszerét csaknem mindenütt alkalmazták, az iratokban több helyen „bábolnai módon" való gyógyítást emlegetnek. (HmL Kolerairatok.) 21 Liczner János gyöngyösi patikus egy 1832. március 8-án kelt nyugtáján Gyöngyös 93 Ft 17 x, Gyöngyösoroszi 32 Ft 2 x, Gyöngyöspata 28 Ft 51 x, Gyöngyöstarján 39 Ft 8 x, Nagyréde 16 Ft 45 x, Szűcsi 3 Ft 24 x összegekkel szerepelnek. 22 Már az 1709-es pestisjárvány idején is ezeket a gyógyszereket ajánlották. Ld.: Baradlai—Bársony i. m. II. 194. — Hasonlóképpen ezeket ajánlja a 14. jegyzetben említett röplap is. 23 A varsói orvos nevét „Toldalék a Szt Jakab hava 8-án kiadott orvosi Értekezéshez" című nyomtatott röplapból ismerheti Grieger. (HmL Kolerairatok.) 24 Mai napig fennmaradt szólás: „Hiába volt a vasvilla — Mégis bejött a kolera!" 25 Bejegyzés Gyöngyöspata halotti anyakönyvében: „1831. augusztus 5. Kovács György, 30 éves, In contumacionali loco in cholera mortuus." 26 Bajnay János Heves vármegye tiszteletbeli seborvosának 1831. szeptember 28-án Pásztón kelt jelentése a másodalispánhoz: Tar, Hasznos, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Pata, Apc, Fancsal és Szűcsi helységekben, amikor a szükség kívánta, vagy rendelkezést kapott, szinte minden nap kint volt 1831. július 29-től a fenti napig. — Egy 1832. augusztus 22-én kelt nyugta szerint 62 napidíj fejében 124 Ft-ot vett fel, egy 1840. február 22-én kelt összesítő feljegyzés tanúsága szerint 62 napra még 310 Ft-ot kapott. (HmL Kolerairatok.) 27 A halotti anyakönyv bejegyzése szerint 1831. szeptember 9-én Sőregi József 55 éves, szeptember 10-én Sőregi István 20 éves halt meg. 28 A halotti anyakönyv szerint hat személy halt meg kolerában : Szeptember 11 : Herentsényi József 60 éves; szeptember 14: Tekse Jakab 53 éves; szeptember 30: Berecz István 55 éves; október 7: Kása Györgyné 35 éves; október 12: Babik János 35 éves; október 16: Szolga Péterné 20 éves. 29 Az 1831. évben összesen 115-en haltak meg, tehát feltehetően több volt a járványban elhaltak száma, mint akikről ezt a tényt feljegyezték. 30 Úgy tűnik, hogy Gyöngyöspatán is Morvay János „bábolnai gyógymódját" alkalmazták. 102
