Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Kovács Béla: Kortársi feljegyzések az 1831. évi Heves megyei kolerajárványról
A bevezetőben jelzett elv szerint ír a patai templomról, a plébánia és a templom javításairól, az iskolákról, a temetőről, az országutak állapotáról, de feljegyzést készít az egri főszékesegyház építéséről és felszenteléséről is. A patai népről írt fejezetben a kissé elfogult jellemzés mellé jóízű anekdotákat közöl a pataiakkal megesett dolgokról. 6 A feljegyzések közül az 1831. évi kolerajárványról szólókat közöljük. Nem azért tesszük ezt, mert 140 év után napjainkban is felütötte csíráját ez a betegség, de Grieger Ferenc feljegyzései a kortárs szavaival adnak hiteles leírást a veszedelemről, a megelőzés és gyógyítás módjáról, a sokszor egymásnak ellentmondó sikertelen rendelkezésekről, a falusi népet súlyosan érintő katasztrófáról, amelynek hatása végül is az ország több helyén az elégedetlen tömegek forradalmi jellegű megmozdulásaiban mutatkozott meg. ,,Leg szerentsétlenebb Üdők. 7 Századok állig szülhetnek több szerentsétlenségeket, mostohább eseteket, rémítőbb történeteket, mint e mostani 1830. és 1831. esztendők. El-halgatom ama sok emberiséget gyalázó lázzadásokat, véres öldökléseket, mellyek által a szomszéd külső Nemzetek ezekben az esztendőkben fő-képen nagy neveket be motskolták s egyik a másiknak rémi tő példái lettek. A midőn még el sem olvastuk a Hiteles tudósitásokbul egy Nemzetnek gaz-tettét, már ujabb, meg nagyobb még Istentelenebb ütött ki más részről, a fejedelmek, a kormány, az Elöljáróság ellen. - Mi történt a Török és Muszka között végzett véres háború után Frantzia ország kebelében, mi Angliában, Német Alföldön, Brasiliában, Olasz országban, mi Muszka Lengyel országban, mind ezekrül a Történet könyvek eléggé szomorú hagyományt nyújtanak a késői világnak, a melyekrül itt irni sem szándékom, sem helyem nints, ezeket el mellőzve mint ollyakat, mellyek fő képen ezen üdő tájnak leg gyászosabb szüleményei, tsak Édes Magyar Hazámra nézve azt Írhatom örök emlékül, hogy most az is a legszomorúbb környül-állásokba vagyon helyheztetve. Le sem törültük még könnyeinket, el sem sóhajtottuk még jól érzékeny fájdalmunkat a rajtunk történt bal esetek miatt, már íme ismét rajtunk van a Nagy és Igaz Istennek látogató keze. - A mi eddig könnyeztetett, az az volt, hogy Moldvábul be hajtatott némely Marhák által, be jött Édes Hazánkba a Marha dög, ezt az orvosok Otnasi-пак nevezték. 8 Ez a pusztító mirigy annyira hatalmaskodott a Magyar Hazába, fő-képen pedig az Al-földön, különösen a Tisza mellett, hogy egész gulyákbul állig hagyott egyet-kettőt. A hová magát be fészkelte, tsak nem minden elő-rendelések, óvások és orvoslások hasztalanná lettek, sok számtalan szegényeknek valamennyi jármos marhája s tehene egy lábig el-esett, nem maradván egyebe az ínségnél és az Ur Istenben való keresztényi bizodalomnál. Még az ily elesett marhák bőrének is állig lehetett hasznát venni, némely része tsak el-ásattatott. 9 Amint hiteles Cameralis emberektül hallottam, még az Omasi Marha dög a Magyar Hazába tartott, az alatt a fel adások szerint mint egy 150 000 az az : száz ötven ezer darab marha esett el Magyar Országban, leg inkább dühösködött 1829., 1830. esztendőkben. - Patán hála a Mindenhatónak, ezen mirigy nem ösmértetett, egy sem esett el az által, holott már a szomszéd helyeken, ugy mint Etséden, Rhédén, sőt Gyöngyösön is uralkodott. A marha dögöt az 1830-diki szűk termés következésében a véghetetlen nagy szükség, éhség, éspedig siralmas éhség váltotta fel 1831-dik esztendőben, annyira, hogy az élő emberek nem emlékeznek valaha ehhez hasonlóra, - s pedig az egész Hazára nézve átajjában a szegény nép annyira el van éhezve, hogy munkáját nem birja, két-három hétig egy harapás kenyér állig van szájában, hanem csak zöldségekkel, holmi éretlen gyümültsel s annak savanyu levével táplálgattya naprul napra magát. A Búzának az ára ugyan nem nagy, a tiszta búza 18-20 ft, a kétszeres és a rozs 15-14 forint, vagy is б forint ezüstbe, de a pénz véghetetlenül szűke miatt a szegény nép nem bir annyit is keresni, hogy tsak egy véka búzát kereshetne magának. - Most már a midőn éppen ezt irom. Aratás van és a szükség mégsem szűnik. Számtalan ezer csomó búzák vannak már készen, s még is a búza ára le nem megy, az éhség folyvást tart, ez is a Felséges Istennek különös Atyai látogatása. De még ez sem elég. 92