Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

25 A legfigyelemreméltóbb kivétel Kozák Károly feltárása az egri várban, aki a románkori székesegyház szentélye körüli temetőben is vezetett ásatást 1969—1970-ben. 26 Munkahipotézisként feltehető, hogy a különböző ötvösműhelyek saját recept szerint dolgoztak. De vajon hány generáción át? Az is csak puszta feltevés lehet, hogy a földrajzilag távoli műhelyek nyersanyagforrása különböző volt. Hiszen egyazon műhelybe is érkezhettek különböző eredetű nyersanyag szállítmányok. Kisnánán láttuk, hogy egyazon övgarnitúra veretei sem tekinthetők metallográfiai szempontból azonos anyagúnak. Paksy László véleményét erre vonatkozólag külön kikértem : szerinte ha csak a nyomelemekben mutatkozik csekélyke különbség, akkor sem írható ez a hibalehetőségek számlájára, a leközölt különbségek tizednyi-századnyi értéke is signifikáns és az anyagazonosságot kizárja. {Paksy 1971.

1. 9-én közölt levelében). —• Ebből is látható, hogy ismereteinknek mennyire a kezdetén állunk. 27 Hogy inas gyerekekre azaz serdülőkre is gondoltak az övek készítésénél, arra szép példát hozott Radvánszky Béla, i. m. 119. 28 Az 1. és 3. sírok öveinek díszlemezeit 22,6—28,2% közötti arányú cink ötvözéssel készítették. A nyomelemekben a mangán- és az óntartalom aránya azonos (az 1. sír négyszögű véreiéinél 0,02% eltérés volt). Az ezüst és a nikkel csak a 3. sír veretei között egyezett. A vas és az ólom szennyeződés pedig veretfajtánként változott. — Összehasonlításul bemutatjuk az. áltakmk megvizsgáltatott két nagytályai pártaöv {Kovács Béla ásatása) egy-egy veretének fémelemzési adatait : 1. A 10. sír rozettája: 16,7% cink, 0,04% ón, 0,12% ólom, kb. 0,2% vas, kb. 0,05% nikkel, 0,05% mangán, ezüst 0,12%. 2. Az ossariumban talált Öv egyik vereté : cink 17,8%, ón 0,04%, ólom 0,12% vas kb. 0,2%, nikkel kb. 0,05%, mangán 0,05%, ezüst kb. 0,08%. — A két nagytályai övpróba tehát lényegében azonos arányú nyomelemeket mutatott, s a kisnánaiakkal egybevetve a kép nem gyökeresen különböző. A főötvöző itt is a cink volt, csak éppen alacsonyabb arányértékben. Vajon mindez a kisnánaival közös ötvösműhelyre vall ? 29 Lengyel Imre 1970. évi vizsgálati eredménye. Szép példája annak, hogy az egzakt tudományos módszerek felhasználása milyen segítséget jelenthet a történeti kérdések megoldásában. 30 Gerevich László, A csúti középkori temető. Bp R. XIII. Bp. 1943. 150. 31 Wagner, E., Drobná, Z., Durdik, /., : Tracht, Wehr und Waffen des späten Mittelalters. 1350—1450. (Prag 1957) 9., 17., 33., 38., 51—54., 69., 73—74., 80. és 90. táblák képei és szövege. 32 Fehér Géza, ifj. : Arch. Ért. 82/1955 XLI. t. 4b. A darabot Horváth Béla szívességéből eredetiben is tanulmányozhattam. 33 Szabó Kálmán, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica. III. Bp. 1938. 67. 1. 347. kép. 34 Szabó K, i. m. 65—66. 35 Zoltai Lajos, Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1(1907) 180. 1. 36 Kralovánszky, i. m. 200. 36a

Szabó K., i. m. 69. 1. 351. kép. ^Gerevich L., i. m. 112., 156., 29. kép. 37 Bárányné Oberschall Magda, К salgótarjáni,orgondaszentmiklósi és pakonyi sírleletek. Művelődéstörténeti füzetek 1. Bp. 1942. 3—4., I. t. 1. 38 Gerevich L., i. m. 27. kép. 39 Gerevich László a L. sír pártaövét a középverete (szíjvégi vereté) és pecektartó vereteinek ,,friss motívumai" miatt mégis a XIV. század végére keltezte. {Gerevich i. m. 142). Ezt a nézetét később is fenntartotta. (Lásd : A magyar művészet története I. Bp. 1961. 151. lap 101. kép szövegét.) 40 Gerevich L., i. m. 144., 25. kép. 41 Szabó K. i. m. 52., 253. kép. 42 Szabó K. i. m./76. — 43 Papp László, Újabb kutatások a mohácsi csatatéren. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs 1972. 204. 1. 5. kép, 15-17. 44 Papp, i. m. 205. 45 Kovács Béla 1971 évi feltárásából 46 Szabó K., i. m. 48., 218. kép. 47 C. N. H. II. 135 B. — Huszár Lajos meghatározása. Fáradozását ezúton is megköszönöm. FÜGGELÉK Középkori pártaöveink jelképi tartalmáról Eléggé köztudott, hogy a keleti pásztornépek életében az öv egyik legfontosabb viseleti darab volt, amely az idők folyamán jelképi tartalommal gazdagodott. Az övek divatját Európában a népvándorlás keleti népei terjesztették el. S a keresztény egyház, 5

* 67