Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

In memóriám Fettich Nándor GÓTIKUS PÁRTAÖVEK A KISNÁNAI VÁR TEMETŐJÉBŐL í. Bevezetés Ásatási körülmények A kisnánai vár feltárásának az utolsó szakaszában, 1966 nyarán, az ásatást vezető Pamer Nóra megtisztelő munkára kért fel. Az volt a feladatom, hogy a vártemplom körüli temető jellegét tisztázzam, és ezzel a templom építéstörténetéhez időrendi támpontokat szolgáltassak. A műemléki kutatás három építési szakaszra derített fényt. Az Árpád-kor valamelyik századában létesített, keleti apszisú körtemplomot későbbi időben nyugat felé patkó alakú előcsarnokkal bővítették. A XIV-XV. századok fordulóján a három osztatú építményt gótikus stílusban átalakították és egy tornyot emeltek a hajó déli oldalán, déli bejárattal.

1 A vár temetőjének a feltárásához az anyagi és technikai lehetőségeink egyetlen szelvény (5,5 X 6,25 m) kitűzését engedélyezték, a templomtorony nyugati oldalánál, a belső várfalhoz csatlakozóan. (1. kép A-B-C.) Itt a helyreállítással kapcsolatos parkosítás egy görög kereszt bevésetű 175 cm hosszú ovális követ hozott felszínre. Munkánk kezdetén rátaláltunk a szelvény keleti szélén egy korábbi várásatás kutatóárkának a nyomaira. Megfigyelhettük, hogy itt néhány csontvázat ez a régészeti feltárás vágott át, ill. bolygatott meg. A szelvényben a bolygatatlan talajig 57 sírt találtunk. Később belefogtunk a keleti szelvényhatártól a toronyig elterülő szabálytalan, kisebb felület ásatásába is, de csak 80 cm mélyen kutathattuk meg és összesen 9 sírt tárhattunk fel (2. kép). Négyhetes ásatásunk tehát 66 sírt eredményezett.

2 Az épebben megmaradt csontvázak száma felényi. Rétegződések. A ielszín változásának a kérdései A sírgödrök alakját csak néhány esetben figyelhettük meg, az alsóbb szinteken: általában csak az altalajban színeződtek a gödörfoltok. A legtöbbször három, ritkábban négy csontváz rétegződött egymás fölé ; sokszor megbolygatották, vagy részben elpusztították a korábbi temetkezéseket. Oldalt fekvő, ill. kuporított helyzetű csontvázakat nem találtunk. Koporsó nyomait a felsőbb rétegekben gyakran észleltük, de korántsem, minden esetben (2-3 kép). A sírok túlnyomó többsége régészeti leletanyagot nem tartalmazott. De a mélységi adatok a kormeghatározás szempontjából bizonyos mértékig útmutatással szolgáltak. Ugyanis a legkorábbi mellékletes sírok, tehát azok, amelyek S végű hajkarikákkal (21., 36., 55. sírok),

3 gömbös fejű melltűvel (55. sír),

4 vagy III. István ezüst érméjével (63. sír)

5 kerültek napvilágra (4. kép), kivétel nélkül a sírok alsóbb szintjén, 115160 cm mélyen bukkantak elő.

6 A késő középkori leletek viszont a legfelső sírrétegben, 60-100 cm mélyen jelentkeztek. Nyilvánvalóan feltöltődéseknek köszönhetjük, hogy a felső és alsó sírrétegek időrendi rétegeket is alkottak. A feltöltésekről a legbeszédesebben a szelvényfalak met57