Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Friedrichné dr. Kovács Irén: Az 1929–33-as világgazdasági válság hatása Heves megye dolgozó népére
megfogadni a társadalmi békéről szóló tanításokat. Egy nagy és méltán elégedetlen munkástömeg az egész város nyugalmát veszélyeztetheti" - írja az Eger.' 8 1930. március 22-én széles körű megbeszélés volt az egri városházán, ahol az elöljáróság, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, elhatározta, hogy a munkanélküliség enyhítésére, a lehetőségekhez képest munkaalkalmat teremt. Kenyérakciót is indítóit a munkanélküliek megsegüítésére. Az egri székesfőkáptalan napi 100 kg kenyeret adott a munkanélkülieknek. 79 A megyei törvényhatóság 1930 őszén úgy intézkedett, hogy „ínségenyhítő mozgalom"-t indít a megye tehetősebb polgárainak adományaiból. Trák Géza polgármester felhívta a város tehetősebb polgárait az adakozásra. 89 A kormány is intézkedett az ínségesek listájának összeállításáról. A belügyminiszter elrendelte, hogy „összeírassanak mindazok a közsegélyre szorult munka- és keresetképtelen egyének, akiknek fizetésre képes, vagy ellátásra képes hozzátartozóik nincsenek, vagy ha agg koruknál, betegségüknél, rokkantságuknál fogva jutottak olyan viszonyok közé, amely a közsegélyezést elkerülhetetlenül szükségessé teszi." Az egri iskolák igazgatóitól beszerzett adatok szerint kb. 500 gyermek szorul majd a tél folyamán ebédakcióra. 81 1930 decemberében megindult az ínségesek segélyezése. „Meg kell azonban állapítanunk, hogy a szükséges költségek összeszerzésére indított társadalmi mozgalom nem járt azzal a sikerrel, amit a köz jóléte elvárhatott volna. 82 Ennek ellenére az étkeztetés Eger városban három iskolában megindult. A megyei sajtó jelentése szerint naponta 294 gyermek kap bőséges, elegendő ebédet. A konyha látogatóiról az 1930. december 13-i újságcikk fest képet: „Rongybabák. Keserű játékot játszik az életükkel valaki. Összevardosta, fércelte őket az élet, fakó vászonból, elhullt posztóból. A fejükbe tömött néhány gramm fűrészport, hogy legyen ami rejti a mindennapi kínlódásaikat, s kihúzott bennük pár szál kócot idegnek, hogy fájjon és szenvedjen és bevonta az egészet vékony bőrrel - emberbőrrel, ami cudarul kékül és fázik ebben a hideg esős decemberi időben. Születtek görnyedt apák derekából, elnyűtt anyák méhéből, nyomorúságnak, betegségnek, jövendőnek. Hiába van demokrácia nálunk, nem nő föl belőlük nagy hadvezér, de még hitvány katona sem, mert hallják hölgyeim és uraim ezek nem fognak sokáig élni. Szeretnélek idehozni benneteket nagyságos jó uraim. Megtanulhatnátok kétségbeesni, megtanulnátok sírni, kétségbeesve sírni. És szeretnék idehozni mindenkit, fiatalokat, akik nem egyszer kockáztatnak súlyos pénzeket kártyán, öreg magyarokat, akik még mindig azt hiszik: így van jól.'^ 3 Az ínség a legnagyobb mértékben az ipari centrumokat képező megyei városokban (Egerben, Gyöngyösön, továbbá Hatvan, Heves, Pásztó községekben) mutatkozott meg. 84 Az ínségakciót Gyöngyösön is meg kellett indítani. Itt a város kis tisztviselői bejelentették, hogy pótilletményük 15%-áról lemondanak a nyomor enyhítésére, a városi munkanélküliek számára. „Jogosan elvárják azonban, hogy ezt a kötelességüket a város tehetős, jómódú és nagy jövedelmű polgárai is átérezzék." 85 Az ínségenyhítő mozgalom során 1930-ban a megye területén 9965 egyén részesült segélyben, de a segélyre szorulók száma elérte all 000-et is. 86 1931-ben a helyi újság szerint valamelyest javult a munkanélküliek helyzete. Közmunkák beiktatásáról írnak Egerben és Gyöngyösön. Gyöngyösön megkezdték a Mérgespatak szabályozását, tervbe vették a városi villamos hálózat és transzformátorház építését. 87 Egerben is elhatározták, hogy az Érsekkert mögött ideiglenes földutat építenek a rendelkezésre álló összegből, hogy így keresethez jussanak a munkanélküli földművesek. 88 Az ínségmunka rendszerének bevezetése után csak az kaphatott segélyt, aki ínségmunkát végzett, tehát megdolgozott azért a kis nyomorúságos segélyért. Egerben 443