Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

lérek közt 16 az ugy nevezett pincze házakban lakosok, eme házaiktól a volt úrbér fenlétében is, 18 gyalog robot napi munka helyet, fejenkint csak 9. napot, vagyis a házas zsellérre törvényesen mért szolgálatnak felét tellyesitette ezért, de azon egyesség nyomán is, mely az előmunkálatok alkalmával felvett jegyzőkönyvben foglaltatik, ez úttal is abban állapodtak meg egyezkedő Felek, hogy ama 16házaszsellériUetőségetnyerjék,annyivalismkább,mert úrbéri váltság alá történt bemondás alkalmával is, ezek közül kettő véletvén egy számnak fél zsellér utáni kárpótlásba részesültek illető földes uraik." 25 HML. Kataszteri telekkönyv, Sirok 1888. év. — A 76. helyrajzi szám alatt Farkas Virág István neve mellett — akinek 787 öl kertje is van — olvasható bejegyzés: „Földalatti lakház". 26 V.o.: Kálmán B. 70. 1. 27 Ezen a helyen mondok köszönetet Póbis Józsefnek, a községi tanács elnökének és Boris Miklósnak, a tanács titkárának, akik tanácsaikkal segítségemre voltak. Külön köszönet illeti Kun István tanárt, aki msgszervezte az iskolás gyerekek (Csirke Gyula, Ipacs István, Molnár András) gyűjtőmunkáját. 28 Magyar Stat. Közi. 42. k. 187. 1. 29 HML. Conscr. Dicalis, Sirok. 1835—1845. évek. 30 Vö. : Viski K. 141—144.1. Az újabb kutatások eredményeit is felhasználva, Id. Hofer T. 1959. 31 Ld. a 19. sz. jegyzetet 32 Ol. Orczy lt. Possessionaria, csomószám 19. p. 256. 33 HML. Polg. perek no. 244. 34 HML. Közgyűlési iratok 1743. év 227. sz. 35 Adataink zömét az 1962., 1970. és 1971. években gyűjtöttük. Az épületleírások 1962-ben készültek, úgy, hogy e dolgozat megírása idejére egy részük (Darnói u. 1. és Petőfi u. 25. sz.) már elpusztult. — A saját helyszíni és levéltári kutatásaink mellett felhasználtuk Tóth Klára egyetemi hallgató 1969-ben, a mi kérdőívünk és instrukcióink alapján, valamint Barabás Jenő irányítása alatt végzett gyűjtésének anyagát is (Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattára.) 36 Borovszky S. 13. 1. 37 Ld. Pápai K. 14. 1.; továbbá Istvánffy Gy. 8. 1. 38 Ld.: A Magyarság Néprajza. I. 133. 1. — A tetőváz szerkezetének földrajzi és történeti változataihoz, az újabb kutatások tükrében ld. Mutatvány ... 44.1. 39 HML. Polg. perek, 2258, sz. 1782. 40 Magyar Stat. Közi. 42. k. 187. 1. 41 Az 1960. évi népszámlálás. 396—397. 1. 42 Vö.: Sz. Morvay J. 97—104. 1. 43 A kérdés legújabb feldolgozását ld.: Bakó F. 1967. 216—239. 1. 44 A módszer nem ismeretlen az építőipar helyi történetében. Egerben a Tarkányi B. u. 8. számú ház főhomlokzata is ilyen eklektikus elemekkel díszített, mert a tulajdonos Povolny építész család így ajánlotta megrendelőinek a különböző formákat és díszítéseket. 45 Ld. Bakó F. 1969. 451. 1.; továbbá Slemeczi K. A. 205. 1. 46 A szó közelebbi magyarázatára nem tudtunk adatokat kapni. A falu idősebb lakosai alig ismerik, a kevesektől pedig ilyen utalásokat kaptunk : Fészer vöt, mint most a garázs, szekér, szerszámok vótak benne. — Ha rossz, régi vót a ház, akkor mondták, hogy kosornyóba lakónk, mint a cigány oki — A szó egyébként Heves megyében még másutt is ismeretes, így Apcon, ahol a lakóháznak, a matyó üstökhöz hasonló előereszét nevezték kosornyúnak. Ld. Bakó F. 1967. 210. 1. 47 Bél Mátyás a megye lakóházairól írt összefoglalójában ez a mondat nem valószínű, hogy a barlanglakásokra, mint inkább az alföldi veremlakásokra vonatkozik: „Mások vermekben laknak, de itt raktározzák el az élelmiszereket is." Ld. BélM. 35.1. — Borovszky erre vonatkozó szövege (196.1.) Sirokot nem nevezi meg, de a 249. lapon közöl egy rajzot „Gróf Sztáray Tasziló sziklába vájt tanyája" aláírással, ami annyiban érinti témánkat, hogy a három félköríves bejáratú borospince (?) és a három nagyméretű, nyitott kapuval ábrázolt istálló — előtte deszkából, dorongból tákolt karámokkal — Verpelét határának Sírokkal határos részén van és feltételezhető, hogy siroki mesterek munkája. 48 Albert F. 242. 1. 49 Malonyai D. V. 1922. 50 A Magyarság Néprajza I. 147. 1. 51 Mendöl T. 68—73. 1. A 7. ábráról valószínű, hogy a Mártírok u. (Kőlyuksor) 4. számot ábrázolja (tulajdonos Tóth Miklós kőfaragó). 52 „Azér nem csinálták boltívesre, mert azt hitték, hogy úgy leszakad, mert hogy akkor középen vékony és az erezetek, a fenyők gyökerei szétnyomják a követ és ezen bejön a víz... Befelé meg azért tágulnak, mert így könnyebb vágni és kevésbé szakad szét." Tóth Klára gy. 53 A Mártírok u. 10. szám kivételével, mert ez az egyetlen barlanglakás Sírokon, amelyben iparos, nevezetesen kőfaragó ember lakik. 54 A lakodalmi szokások között, a menyasszony kikérése alkalmával kerül sor erre. A vőlegény szószólójának találós kérdésekre kell megfelelnie ahhoz, hogy kiadják a menyasszonyt. Ezek között 367