Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben
figyelni, ezek az utóbbi húsz év alatt szinte nyomtalanul eltűntek. Az egysejtű lakás sajátos helyzetéből következően a lyukak általános kemencetípusa a belőlíütős, kürtös kemence volt. Sok helyen ezt a kemencét váltották fel minden átmenet nélkül a mai tüzelőberendezések. A kürtőskemence alapját, egy magas és széles padkát a lyuk vágásakor alakította ki a mester az ajtóval szembenéző valamelyik sarok közelében. Erre állították a boglyakemencéhez használatos vessző vázat, amit körülraktak sárga fődbe ágyazott apró kővel. A kemencének az ajtó felé néző szája felett volt a kémény fúrt, kerek nyílása, amire a kürtőt erősítették. A kürtőt vesszőből fonták, vastagon betapasztották agyaggal, törekes sárral, a kemenceszáj fölé eső részt pedig félköralakúan kivágták, hogy az a kemence testéhez illeszkedjék és a rajta kiképzett kis párkányi'a támaszkodhassék. A kürtőt éjszakára bedugták. A Fenyves u. 10. számú lyuk 50 éve készített kemencéje némileg ehhez a típushoz köthető, legalább is működését illetően. A kemenceszáj ez esetben az udvarra került, ezért kürtőre már nem volt szükség, a füstöt a kemencéből vascsövön át lehetett visszavezetni a szabadba, A kemencének a befűtéshez szükséges szellőzését és annak végeztével a kemence lezárását egy lyuk segítségével oldották meg, amit tüzelés alatt nyitva tartanak, majd egy vastag fadugóval elzárnak. - A tüzelőberendezés fejlődésének azonban nem ez az általános útja. A kürtös kemence eltávolítása után még sokáig szükség volt kenyérsütő kemencére, amit a házon kívül az udvaron helyeztek el. Az elhelyezésnek két módját találták meg, az egyik a kemencét a tufakőbe vájta, a másik pedig a közismert eljárással megépítette. - A kívülfűtős, szabadkéményes boglyakemence - mint említettük, - a barlanglakásokban nem vált általánossá, anyaga, szerkezete, formája és használata megegyezik azzal, amit e témáról a fennálló házakkal kapcsolatosan mondottunk. A kőlyukak berendezése két adottságból következően különbözött a fennálló házakétól. Az egyik adottság az alacsonyabb gazdasági, társadalmi szint, ami nemcsak a silányabb, olcsóbb és egyszerűbb anyagok használatában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a hagyományokat a lyukak lakói nagyobb intenzitással, hosszabb ideig őrizték. A Mártírok u. 1. szám felvetett ágya talán az egyetlen már a faluban gyolcs párnáival és színes subrikával díszített lepedőjével. A siroki iskola tanulói 17 lyuk berendezését vázolták fel és ebből 12 még a hagyományos sarkos elrendezést őrzi, a páros ágyas elrendezés pedig csak 5 családot hódított meg, ami — véleményünk szerint ugyancsak a szívós hagyományőrzéssel függ össze. - A másik adottság a mindenütt jelenlevő építőanyag, a kő, amit még a berendezés során is lehetett hasznosítani. Eltekintve a kemencék mellett húzódó padkák, sugy-ok, más körülmények között is általános használatától, a szinte minden oldalon vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén, esetleg a falsík mögé is besüllyesztve. Gyakorinak mondják azt a megoldást, hogy a lyuk kivájásakor meghagyták kőből a lóca lábait, s ezekre csak egy pallót kellett ráfektetni. Alkalmas helyen a fal síkjába vakablakot vájtak, s ebbe sót, paprikát, cukrot, vagy kisebb használati tárgyakat raktak. A barlanglakás homlokzata, vagyis megjelenése környezete felé igény szerény, nagyon egyszerű, alig fedezzük fel rajta a szépségre, a művészeti hatásra törekvés nyomait. A meszelés - mert minden használatban levő lyuk meszelt - önmagában nem ennek az igénynek a szülötte, bár kétségtelen, hogy a fehérség kiemeli a lyukat környezetéből és közelebb viszi a gazdagabbak civilizált, fennálló házaihoz. Az ablakokról hiányzik a faluban a régebbi házaknál általános kőkeret, a homlokzat semmiféle díszítésével nem találkoztunk. 53 Az ablakok mérete a homlokzathoz arányítva nem túl kicsi, valószínűnek látszik, hogy a legrégebbiek is századunk húszas éveiben készültek, de még egészen új ikerablakot is láttunk. Az ajtó gyakran magasabban áll az 348
