Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

a nyeregtető volt az általános forma, aminek velejárója a függőleges oromzat. Az oromzat anyaga éppúgy kő, mint a falé és - mint láttuk - a legrégebbi házakon vakolat nélkül, a múlt század közepétől fogva pedig vakolattal, amit plasztikus elemek díszítenek. Figyelemre méltó, hogy a harmadik legrégebbinek minősített ház (Darnói u. 1. szám) oromzata vakolt ugyan, de festetlen, természetes színű vakolattal, ami átmeneti megoldásnak tűnik a régi és újabb homlokzatok kialakítása között. E három ház oromzatát szinte egyformán kosáríves záródású oromfülke díszíti, két oldalt egyegy állótéglány alakú szellőzőnyílással. Az oromzatnak ez a díszítőmódja még hosszú ideig él Sírokon, de később az oromfülke csak kontúrjaiban jelentkezve jelképessé válik, majd pedig el is tűnik. A szabály azonban nem általános érvényű, mert amíg az 1867-ben épült Petőfi u. 25. számon már csak a körvonalak vannak meg, addig az 1889-ben emelt két másik házunk (Vörös Hadsereg u. 38. és 85. szám) oromzata még a régi formát őrzi. Megállapítható, hogy a XX. században már az oromfülke elveszti eredeti funkcióját és csak jelzésként jelenik meg oromzatokon. 1867-től nyomon követhetjük az oromzat díszítésének igényesebbé válását. A Petőfi u. 25. szám szellőzői alatt már megjelenik egy keskeny, szerényen tagolt könyöklőpárkány és a szellőzőket is sima szalagkeret övezi hasonlóan ahhoz, ami az egész oromzatot keretezi. Az 1880ra datált Petőfi u. 61. és a hasonló korú Darnói u. 2. számú házakon a könyöklőpárkány már jóval tagoltabb, a fülkék kerete szegett, mindezt pedig hangsúlyosabbá teszi a párkány alatt húzódó bojt-sor. Az oromzat előbbi, sima keretelése is tagoltabbá válik és emellett bajuszmintával is gazdagodik. Az oromzat díszítésmódjának további alakulását szemlélteti az 1889. évi Vörös Hadsereg u. 38. és a vele egykorú, egy telken álló 36. szám, ahol nemcsak a fülke és nyílások környezetének díszítése fejlődik tovább, hanem újabb elemek jelennek meg az oromzaton: plasztikus rózsák, az egyiken pedig újabb készítésű (1910-ből származó), színes domborművek. Hasonló szerkesztésű a Vöröshadsereg u. 85. szám oromzatdíszítése is. A századunk elején épült házak oromzata egyszerűbb, de eltér az előbbiektől abban, hogy a meszelés mellett színes - ma leginkább szürke - festést is alkalmaz. A többnyire utcára néző véghomlokzat fal-részét az oromzattól Sírokon mindig elválasztja valami. A fallal teljesen összefüggő oromzat itt ismeretlen, bár a legrégebbi házakon a homlokzat két része csak úgy válik el egymástól, hogy a fal mindig vakolt és meszelt. A későbbi homlokzatokon ezt a funkciót az övpárkány tölti be. A három legrégebbi ház végfalának egyetlen díszítését a 2-2 kisméretű ablak kőkerete képezi. A keretek a fal síkjától kissé előreállnak, simák, csak a Darnói u. 1. számon tagoltak. A keretek meszeltek, de arra is van példa, hogy a meszelt falon színes festést kaptak (Vörös Hadsereg u. 92. szám). Egy helyen (Mártírok u. 9. szám) barnára mázolt lábazatot is megfigyelhettünk. Az ablakkereteket a múlt század végéig gyakran kőből faragják, de később méreteik nőnek és díszítésük is gazdagabb lesz. A Darnói u. 2. szám kereteit füzérminta, a Vörös Hadsereg u. 85. számét pedig kosáríves szemöldökpárkány díszíti. A század elején épült házakon már vakolt ablakkeretek vannak, amelyre az ablaktok is kihajlik. Ügy tűnik tehát, hogy a kőkeretek alkonya a múlt század vége talán azért, mert ekkor kap új szerepet a kő a siroki parasztházon, s erről a továbbiakban még részletesen szólunk. A véghomlokzati falnak az ablaktól független díszítése - tárgyi emlékeinket alapul véve - az 1867. évi objektummal kezdődik. Itt jelenik meg először az enyhén tagolt övpárkány, ami a sarkokon sima falisávokra támaszkodik. Sokkal gazdagabb már a Darnói u. 2. szám (1880) homlokzati díszítése, az övpárkány alatt bojtsorral és három fejezetes lizénával, hasonlóképpen a Vörös Hadsereg u. 85. szám, ami 10-12 évvel lehet az előbbinél fiatalabb. A századunk elején tervezett homlokzatokon már az eklektika hatása érződik, a sarkok armírozása, a kváderkő-falat utánzó vakolatdísz és az 22 Az egri múzeum évkönyve 337