Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben
tisztje használatában. Az út nyugati végén alakult ki a másik földesúri centrum az Orczyak erdészházával és ismeretlen használatú telkével, Mednyánszky Eduárd kúriájával, a paplakkal és természetesen vele szemben a templommal. A két szélső csomópont között van a községháza a kántorlakással és az egyik kisebb földesúr, Petrovay beépített telke, jelezve a régi faluszerkezet egyszerűségét. Az utóbbi évtizedekben észak felé kiépült új utca egyelőre csak olyan közhasznú intézményeknek ad helyet, mint a közös földesúri kocsma és a Károlyi gróf kocsmája. Térképünkön a barlanglakásokat két nagyobb csoportban találjuk. A 117. és 125. számok között ábrázolt lyukak a település közepének déli részén vannak, a jelenlegi Vörös utca és Mártírok utca elején. A második csoport (160-169. számig) az egri út közepe táján megszakítatlan sorban húzódik. Ettől a csoporttól nyugatra, a temetődomb alá vájva egyedül van a 150. számú barlanglakás. Ebből az időből származhatnak Sirok közkút nevei is, amelyek azért jelentősek, mert utcákat és falurészeket is megjelölnek. E kutak inkább természetes források, mint fúrott kutak akkor is, ha szájukat fa rovás vagy kő káva zárja le. Már említettük a Hárskutat az egri úton és a Pincéskutat ettől északra. Az egri út mentén még két közkút van, a Szálláskút és a Kiskút. További kutak még a Darnó kútja, a Cigánykút, a Derék-kút (a falu derekán), a Sinyikút, a Köpénkút, а Sóskút és a Kis Gergely sara, ami onnan kapta a nevét, hogy a sziklából kicsorgó víz elmocsarasította az előtte levő területet. A település 1920 után terjeszkedett tovább északon a Várallya nevű területen, majd a faluközponttól nyugatra a Recsk irányába vezető országút északi oldalán az 1930-as évek végén tizenhárom ONCSA házat emeltek. 1945 után tovább épült a Várallya falurész, ezen kívül az ONCSA házakkal szembenéző házsor, beépült számos foghíj és elkezdődött 1951-ben a falu déli részén a Mátravidéki Fémművek lakótelepének, a Telep-nek kialakítása. A földreform után számos zsellér, uradalmi cseléd - közöttük sok barlanglakó is - állami költséggel, illetve kölcsönnel épített ház tulajdonosa lett Kőkútpusztán. A barlanglakások a Szabási patak völgyét szegélyező riolittufa dombokba vannak vágva. A völgyet északon kísérő dombvonulat építményeinek összefoglaló neve az országút mindkét oldalán Hárskút, mai nevén Vörös Hadsereg utca, s ennek északi oldala a Kútpartya, a belevájt lyukakkal. A völgy másik oldalán keletről délnyugat felé haladva három csoportban is vannak barlanglakások. Az első és második csoport a Kőlyuksor vagy Juhász-kőlyuksor (ma Vörös és Mártírok utca), majd kissé délebbre még egy sor lyuk húzódik, amit már az Alvéghez tartozónak tekintenek (ma Fenyves utca) és Aluégi-kőlyuksornak mondanak. A faluban még használatos barlanglakásokról, azok számáról semmiféle kimutatás nincs, mert a használatnak több formája lehetséges, ezért többek segítségével magunk jártuk be az érintett falurészeket és tettük a következő megállapításokat. 2 ' 1970-1971 telén Sírokon huszonhárom barlanglakást laktak teljes kihasználtsággal, negyven lyukról pedig feltételezhető, illetve ismert dolog, hogy korábban lakás célját szolgálta. Az összesen hatvanhárom lyuk az 1945 előtti állapotokra nagyrészt jellemző képet tükröz. Az így megállapított szám felett azonban még lehetett néhány, de ezeknek már semmi emléke sincs. - A belterületen kívül két helyen van nyoma hajdani barlanglakásoknak, egy helyen pedig gazdasági épületnek. A Kútvölgyben, annak Halászó felé eső részén egy háromsejtű, tufába vágott uradalmi cselédlakás. Nagyberekben ugyancsak uradalmi cselédlakás és hodály, a Rozsnak patak völgyének Kútvölgy nevű részén uradalmi istálló és pince maradványait találtuk meg. A belterület határain kívül eső barlangépítmények között meg kell említeni még a vár ilyen jellegű helyiségeit, amelyek a belső vár alatt húzódnak. 332
