Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

évi telekkönyvben már húszan voltak.

24 Hasonlóan hallgat a barlanglakásokról az 1888. évi kataszteri telekkönyv is, mert összesen egy személynél utal arra, hogy földalatti lakháza van.

25 A telekkönyv alapján a település helyzetére, szerkezetére vonatkozóan több megállapítást tehetünk, vegyük azonban elsőnek a barlanglakásokat illető tényeket és következtetéseket. A névsor ötvenhat telkes gazda és kilencvenegy zsellér nevét foglalja magába. Az utóbbiak felsorolásakor húsz név mellett kőlyuk megjegyzés olvasható. A barlanglakók száma tehát az előző, 1858. évi adattal szemben néggyel növekedett. A tulajdonosok mind magukban laknak, legalábbis a névsor nem utal ennek ellenkezőjére. A 124. és 125. szám alatt Palócz János bandi és Levelóczki Pál már külön lakik, a 120. szám alatt pedig már csak Dobos Mártont találjuk, a másik két Dobos valószínűleg máshova költözött. Öt új név tűnik fel (118., 160., 161., 165., 150. szám), bár közöttük már ismerős nevek is vannak. Ilyen Pintér Andrásé, akit 1856-ban már egyszer összeírtak mint barlanglakót, de 1858-ban nincs a listán, majd 1862-ben újra megjelenik. Minden névsor számozási szisztémája más ugyan, de gyanítható, hogy a számsor a szomszédságon alapul, amíg az meg nem szakad; ezért Pintér András helyén 1856-ban Holló Jánosnő nevét azonosíthatjuk. Feltételezhető, hogy a két személy együtt lakott, egy lyukban és valamilyen okból egyszer az egyik, máskor a másik neve jelent meg az összeírásokban. A telekkönyvben a 166. számon Laczi Pál, a 167-en Laczi János nevét olvashatjuk, akik közül az egyik neve a korábbi összeírásokban Nagy János Laczi (1856), illetve Nagy Laczi János (1848) formában fordul elő, bizonyítva azt, hogy a gyakori családnevet a ragadványnév kiszoríthatja helyéről.

26 A telekkönyv egyik rovata feltünteti a telek terjedelmét is (bécsi ölben), sőt a barlanglakásokét is. Ennek alapján feltételezhető, hogy minden pincelakáshoz tartozott földterület is, ami lehetett a bejárat előtti udvar, vagy a lakás feletti domboldal, ahova a kéményt vezették ki. A barlanglakáshoz tartozó telkek az egyik csoportban kisebbek (6-22 ölig, de van egy 60 és egy 80 öles is), a másikban átlagosan nagyobbak (30-63 öl között, de van egy 88 és egy 114 öles is). Egy bécsi öl 1,896 méter, tehát igen kevés barlanglakásnak volt tágasabb udvara, esetleg kertje. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy a nem lyukban lakó zsellérek legnagyobb telke 1512 D-öl, a legkisebb pedig 72 D-öl volt. Mind a telekkönyv, mind a térkép számos különálló kertet tüntet fel, amelyek a lakóudvartól kisebb-nagybb távolságra vannak. A gazdák között összesen tíznek van ilyen kettős telke: nyolc esetben kert, két esetben beltelek megjelöléssel. A zselléreknél hat ilyen bejegyzést találunk, s ezekből öt kert, egy pedig beltelek. A térképről leolvasható, hogy a belteleknek nevezett második telkek valóban beépített udvarok a község belső, sűrűn lakott részein, kettősségük pedig abból eredhet, hogy örökség vagy egyéb, gazdasági okok miatt a tulajdonos nevén két beltelek szerepel. A kertek (összesen tizenhárom) inkább a belterület szélein, főleg a Pincéskút végén fedezhetők fel. Ezek helyzetéből és a hagyományból arra lehet következtetni, hogy a kertek nem szérűskertek, hanem gyümölcsös- vagy veteményeskertek voltak. A térkép felmérési munkálatainak idejére a faluszerkezet az előbbihez viszonyítva sokat fejlődött. Kialakult a faluközpontból északra, Terpes felé induló országút mindkét oldalán a Felvég (ma Petőfi utca) és a Tárna nyugati partján a néhány házból álló Darnó allya. Apró zsellértelkekkel kezd kiépülni a Felvégből kelet felé induló Kastó vagy Kastó vőgyi. Az egri út elején északra kiágazó utca - amit az első katonai felvételen még csak néhány ház jelöl - is hosszan kiépült. A faluszerkezet még a jobbágyfelszabadítás előtti idők egytengelyes, útmenti formáját idézi az egri út keleti végén a Novota család kúriájával, parkjával és a Károlyi gróf erdészházával, amiről feltételezhetjük, hogy korábban kúria volt, ha nem is maga az uraság, hanem egyik 331