Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

tési programjában valószínűvé teszik ennek a háztípusnak és életmódnak teljes meg­szűnését. Mindazokkal a törekvésekkel egyetértve, amelyek a civilizáció és kultúra mai fejlettsége és a barlanglakás primitív viszonyai közötti különbségeket felmérve, azok megsemmisítéséért harcolnak - a néprajzkutató azt a felelősséget érzi, hogy lehető­ség szerint felmérje és hiteles módon megörökítse ennek a primitív lakásmódnak el­tűnő emlékeit már azért is, mert más diszciplínák kutatói ezt elmulasztották. A bar­langlakó életmód azonban nemcsak egyszerűen a parasztság nincstelen rétegének szo­ciográfiai szintezője, hanem - feltevésünk szerint - egy régi, ismeretlen eredetű kul­túra csonkán és eltorzultan ránk maradt emléke, összetevője is, egy kultúráé, amely a kövek között, azok sokrétű alkalmazásával született, virágzott, majd pusztult és hal el éppen a mi korunkban. Dolgozatunk tárgya ezért a kő alkalmazása, hasznosítása - elsősorban a hajlék, a lakás és a vele összefüggő gazdasági épületek kialakítása során. Különleges gonddal vizsgáljuk ezen belül a barlanglakások kérdését, igyekezve a történeti előzmények felderítésére is. A témát egy falu, Sirok földrajzi és történeti határai közé szűkítjük le, de összehasonlításként néhány szomszédos település rokon jelenségeire is utalni fogunk. II. Sirok története és települése A falu a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A Pétervásárától dél felé tartó Tárna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik és le­hetséges, hogy erről kapta szláv eredetű nevét a település 3 , vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült/ 1 Nemcsak a riolittufa, hanem más kőzetek is könnyen elérhetők a vékony humuszréteg alatt, ezért a hasznosítható köveket sok évszázados gyakorlat folytatásaként ma is bányász­szák. A falu lakosságának száma 2945, ami az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat. 5 A falu lakosságát néprajzilag a palóc néprajzi csoporthoz tartozónak tekintjük. Arra vall nyelvjárása és kultúrájának, életmódjának egész megjelenése, amint a me­gye korábbi honismereti írói utaltak is erre, 6 de ezt bizonyítják az újabb, tematikus részletkutatások is.' Látszólag ellentmond ennek, hogy a falu egyik régi családját Palóc-пак hívják és köztudomásúan a nemzetiséget, népcsoportot jelölő név bevándor­lásra, máshonnan beköltözésre, idegen származásra utal. 8 Ebből következően, ha va­lakit Sirokon Palóc-nak hívnak, úgy a sirokiak maguk nem lehetnek azok. - Az eset véleményünk szerint azt a feltevést támasztja alá, mely szerint korábban, vagyis év­századokkal ezelőtt jóval kisebb terület lakosságát nevezték palócnak, mint ma, ami­kor a palóc, a palócság név tudományos kategóriát jelöl, s egy széles területen lakó, rokon kultúrájú néprajzi csoport fogalmát fedi. 9 Sirok története is szerves része a nagyobb táj birtoklás- és népesedés-történetének. A honfoglalás utáni századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nem egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának írták. A település sorsa természetesen osztozott a vár sorsá­val és mindazokkal a kisebb lakott helyeknek a történetével, amelyek akkor önállóak voltak, de ma a siroki határ részeit képezik. A XV. században a mai siroki határnak ismert terület még a következő nevek alatt fordul elő: Sirok vár, Sirokalja oppidum, vámszedő hely, Kőkút, Nagyberek, Ráczíalu és Rosnok.^ Idők folyamán az utóbbi he­lyek e 1 néptelenedtek, bár az 1550. évi török adóösszeírás Rozsnakot és Nagybereket még önálló településként tünteti fel. 11 Ezek a középkori falvak (vagyis inkább ezek 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom