Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában III.
a politikai élettől. Ügyvédként tevékenykedett és 12 éven át a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára volt. Berzeviczy Albert. (744) Konzervatív-szabadelvű párti kultúrpolitikus, esztéta és történetíró. A MTA elnöke, a képviselőház elnöke, majd a főrendiház tagja volt. A Horthy-rendszer idején a kulturális élet egyik irányítója, 1923-tól a Kisfaludy Társaság elnöke. Damó Oszkár. (781, 782) író, újságíró, filmrendező. Korábban szegedi lapok belső munkatársa volt, majd Egerben megindította az Egri Üjság című napilapot. Az első világháború idején haditudósító és filmriporter volt. A Tanácsköztársaság idején a társadalmasított Mozgóképüzemek Központi Tanácsának titkára, később politikai megbízottja, a Vörös Film és a Vörös Riport szerkesztője. Gárdonyival, aki őrá bízta műveinek megfilmesítését, szoros baráti kapcsolatban állt. 1913-tól Egerben forgatta az Ali rózsáskertje, a Göre Mártsa lakodalmi című filmeket. Novellákat és színműveket is írt. Minden munkájában következetesen haladó művész volt. Feleky Sándor. (1028) Orvos, író. Orvosi szakirodalom mellett szépirodalommal foglalkozott. 1911-ben a Petőfi Társaság tagja lett. Az első közlésben 110. sz. alatt bemutattuk fivérének, dr. Feleky Hugónak 1911. dec. 8-i levelét, amelyben megköszöni, hogy Gárdonyi támogatta öccse Petőfi Társaság-i tagságát. Lehetséges, hogy a most közölt távirat feladója is Feleky Hugó. Frinth. (700) Frinth (Borsodi) László tanító. Gárdonyi iskolatársa, évtizedeken keresztül barátja és egri házának gyakori vendége. Öt emlegeti az író a 690. sz. levélben Halászy Caesar mellett, noha ott Gárdonyi a nevet Frindtnek írja. Gárdonyi Gizella. (715) Gárdonyi Géza második gyermeke. Győrszigeten 1889ben született és az egri elmegyógyintézetben halt meg 1944. december 15-én. Az író házasságának felbomlása után Gizella egy ideig anyjánál élt, de apja magához igényelte a hatóságoktól. Gárdonyi Józseí (1891-1948) Gazdasági akadémiát és jogot végzett. Tanári, majd minisztériumi tisztviselői munkakörben dolgozott. Atyja halála után az ő gondozásában jelentek meg Gárdonyi addig kiadatlan művei. Az élő Gárdonyi címmel írt (Dante 1934) életrajzi munkája sok adatot tartalmaz, de számos része pontatlan vagy téves. Gárdonyi Sándor. (1887-1965) Mint okleveles gazda a család kis birtokát kezelte és egészen 1944 őszéig a Gárdonyi házban lakott. Az atyja által használt és irodalmi emlékhellyé alakult épületet elsősorban ő mutatta meg a látogatóknak. Nagy gonddal óvta Gárdonyi Géza hagyatékát. Sok kéziratot, okmányt, levelet őrzött meg. Ezek létezését eltitkolta és csak halála után kerültek az egri múzeum gyűjteményébe. Dr. Glósz Kálmán. (789) Gárdonyi Géza kortársa, közeli barátja, egri házának gyakori vendége, egri városi tiszti orvos és az író kezelőorvosa volt. Gopcsa László. (790, 791) Gyorsírásszakértő, tanügyi, jogi író. 1883-tól éveken át Markovits Iván titkára volt. 1888-ban lépett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába és 1923-ban h. államtitkárként ment nyugdíjba. 1911 óta az Erdélyi Irodalmi Társaság rendes tagja. Az 1040. sz. alatt bemutatott részvéttáviratban Gárdonyit legjobb barátjának mondja. Harsányi Zsolt. (1042) író, újságíró, műfordító. A Színházi Élet szerkesztője, a Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Üj Idők munkatársa, a Magyar Pen Club főtitkára, stb. Egerben a nála pár évvel fiatalabb Gárdonyi fiúk barátja. Gárdonyi Géza is kedvelte és szívesen rábízta fiait. Herczeg Géza. (802) Újságíró. A Nap, a Magyar Hírlap, majd az Újság szerkesztőségében dolgozott. Az első világháború alatt mint haditudósító riportkönyvet tett közzé. 1918-ban a Károlyi-kormány sajtófőnöke, 1919 őszén Bécsbe emigrál, majd az USA-ban telepedik le. Hollywoodban mint filmszövegíró és rendező működött. 315
