Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Sugár István: Papírszükségpénzek 1860-ban Egerben

Ügy látszik azonban, hogy a beváltás nem haladt a remélt ütemben, mert dec. 23-án a képviselői gyűlésen előterjesztették, hogy „az Eger városa által kibocsájtott utalványok forgalombani hagyásának ideje utolsó decemberben lejárandván, azoknak beváltására, melyek még eddig is forgalomban a közönségnél vannak, még rövid, záros határidő kitűzése rendeltessék el." A határidő meghosszabbítását „annak köztudomásra jöhetése végett" kidoboltatni és „nyomtatványokban kiragasztatni" rendelték : „nehogy egyesek megkárosíttassanak s Eger városának hitele szenvedjen, mondott utalványok beváltására a határidő jövő 1861. február első napjáig meghosszabbíttatott."

29 így tehát megállapíthatjuk, hogy az 1860. okt. 10~ll-ên forgalomba hozott Eger városi szükségpénz 1861. febr. l-ig volt érvényes fizetési eszköz - azzal a megszorítással, hogy a pénz szüksége 1860. október elejétől november végéig állott fenn. Mi történt a becserélés után ismét a városi hatóság kezébe került pénzjegyekkel? Az I860, dec. 23-i képviselői gyűlés a következő határozatot hozta: „ ... az eddig már beszedett városi utalványoknak megégetésével... az Eger Városa cselekvő és szenvedő állapotát kikutató küldöttség arróli számadástétel mellett megbízattatik."

30 Amikor pedig a kérdést az 1861. febr. 28-i ülésen véglegesen lezárták, „felolvastatott. . . a . . . városi utalványoknak s bankjegyeknek elégetésével megbízott küldöttség jelentése". És ismételten úgy döntöttek, hogy „a már bemutatott és beváltott utalványok. . . fentebbi végzés értelméhez képest ezúttal is megégettetni rendeltetvén, jelentő küldöttség ennek foganatosításával újabban megbízatott."

31 Igen fontos annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mennyi városi szükségpénz maradt a közönség kezén véglegesen beváltatlan. I860, dec. 23-án a városi utalványok kezelésével felhatalmazott bizottság jelentése szerint: „még mintegy 200 forint öszszeg hiányozna, mely eddigelé be nem váltatott.

32 A bizottság 1861. febr. 28-i zárójelentésében 2416 osztr. ért. forintban jelölte meg a beváltott és elégetett szükségpénzek összértékét.

33 A forgalomba került 2643 forint 55 krajcárból tehát csupán csekély 238 forint 55 krajcár értékű szükségpénz maradt visszaváltatlanul a közönség kezén (9%// Gyűjteményi vonatkozások Gyűjteményekben az Eger városi szükségpénz két változatával találkozunk: a ténylegesen forgalomban volt, de visszaváltásra nem került és a forgalomba nem hozott példányokkal. Az előzőeket a bal felső sarokba írt sorszámozásról ismerhetjük fel, illetve a példányok egy részénél a hátoldalukon fekete színben nyomott városi hivatalos bélyegzőlenyomat is látható. - A forgalomba nem került darabokon sem sorszámozást, sem pedig bélyegzőlenyomatot nem találunk. Sőt említésre méltó, hogy nem túlzottan ritkán ivrészleteket, összefüggő példányokat is láthatunk gyűjteményekben. Ezen utóbbi szükségpénz-példányok eredetét is tisztázta a levéltári kutatás. 1861. febr. 28-án tartott képviselői ülés megállapította, „hogy a kinyomtatni rendelt városi utalványokból 1672 darab 25 krajcáros, 4231 darab 10 krajcáros és 30 087 darab 5 krajcáros, vagyis összesen 2345 osztr. ért. forint 45 krajcár értékű (35 990 db - S. I.) oly utalvány maradt fenn, melyek még számjegyekkel ellátva és forgalomba téve nem voltak."

34 Ezeknek a fölöslegesnek bizonyult példányok sorsáról a következő határozatot hozták : „A számjegyekkel még el nem látott és forgalomba nem tett utalványok... a jövőre nézve netalán szükségelhető használatra a város újabbi költekezései kikerülése tekintetéből, a polgármesteri hivatal felügyelete alatt megtartani rendeltetnek."

2

"

0 253