Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Merényi Ferenc: Műemlékvédelem és múzeumügy
a két tudományszaktól vár. Örömmel és megelégedéssel kell megállapítanom, hogy az együvétartozás felismerése nem is hiányzik a két szervezet szakembereiből. Mindezek alátámasztására - ha csak röviden és kiragadott példákkal is - utalnom kell arra a termékeny kapcsolatra, amely múzeumaink és a műemlékvédelem kutató, helyreállító szakemberei - intézmények és személyek - között fennáll. A Veszprém megyei Múzeumi Évkönyv majd minden számában több tanulmányt is olvashatunk műemléki szakemberek tollából, köztük olyanokat is, amelyek szervesen illeszkednek a múzeum irányításával folyó Veszprém megyei topográfiai munkálatokba. Gorsium feltárása a székesfehérvári múzeum több éve folyó munkája; a munkák szerves része az a romkonzerváló és bemutató tevékenység, amelyet az Országos Műemléki Felügyeiőség folytat a római város fórumán. A székesfehérvári István Király Múzeum rendezésében, az Alba Regia napok alkalmával megtartott tudományos vitatkozásokon hivatalunk dolgozói is tevékenyen részt vettek s hozzájárultak a Székesfehérvár Évszázadai című tanulmánysorozat tudományos súlyának emeléséhez. Műemléki munkánk elképzelhetetlen lenne Szabolcs-Szatmár megyében a nyírbátori múzeum és annak agilis igazgatója nélkül. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum országgyűlési képviselő igazgatója a IV. ötéves terv parlamenti vitájában tudományos előadásnak is beillő hozzászólásával mutatott rá a múzeumügy és a műemlékvédelem problematikájának összefügggéseire s tett ezzel maradandó értékű szolgálatot a közös ügynek. A kapcsolatok és az együttműködés legkülönfélébb példáit még hosszasan idézhetném. Ez természetesen nem áll módomban, de nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is ki ne emeljem az egri Dobó István Vármúzeumot, amelynek évkönyvében és időszakos kiadványaiban rendszeresen jelennek meg az egri vár feltárásán és helyreállításában fáradozó hivatali munkatársaim dolgozatai. Itt kell megemlítenem, azt a mintaszerű együttműködést is, amely a Heves Megye Műemlékei című nagyszabású topográfia első megjelent - és folytatásában áldozatos munkával készülő - kötetét létrehozta. A Voit Pál szakavatott irányítása mellett országos nevű szakemberek -- egyebek közt Bakó Ferenc, Szabó János Győző és mások - közreműködésével készült monumentális mű nemcsak múzeumi és műemléki munkánk biztos támasza lesz, hanem az örvendetes módon mindinkább növekvő igényes - szakmán kívüli - közönség számára is tudományosan hiteles támaszt nyújt e műemlékekben oly gazdag megye értékei közti eligazodásban. Az említett évkönyvekben és publikációkban megjelenő dolgozatok, az ezek nyomában járó tudományos kapcsolatok azonban egyáltalán nem merítik ki, s nem is meríthetik ki az Országos Műemléki Felügyelőségnek, mint a magyar műemlékügy hivatalos képviselőjének és az egyes területek múzeumi szervezetének kapcsolatait. A műemléki munka végső célja történelmi múltunk értékes épületmaradványainak megőrzése, konzerválása, a fejlődő élet igényeinek kielégítése érdekében történő átformálása, romos műemléki objektumok feltárása és a közönség nevelése érdekében történő értelmező kiegészítése. Ennek a munkának - véleményem szerint - legjelentősebb, de csak egy - befejező - része az az építészeti és restaurálási, építési tevékenység, amelynek nyomán régi épületeink visszanyerik hajdani szépségüket. Ezt a magasfokú alkotómunkának minősülő építészeti tevékenységet azonban elmélyült és minden részletre kiterjedő tudományos munka előzi meg. A tudományos előkészítés első fázisa a már publikált történeti anyag átvizsgálása, a levéltári kutatások, a különböző gyűjteményekben elfekvő dokumentatív anyag tanulmányozása. A tudományos kutatás e szakaszában össze kell gyűjteni mindazokat az írott és rajzi, képzőművészeti, fényképanyagokat, amelyek segítségével a vizsgált épület múltjának sok részlete tisztázható. Minthogy ez a kutatási folyamat a megválaszolásra váró kérdéseknek csupán egy 21
