Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szántó Imre: I. Ferdinánd király intézkedései 1552 nyarán Eger és Szolnok védelmére

a lippai hídon átkelt a Maroson, de nem tudják, hogy merre veszi útját. Vannak, akik Váradot emlegetik, mások Csanádot, ismét mások Egert.

32 Khunigsberg Honorius győri parancsnok augusztus 17-én már úgy tájékoztatta Nádasdy Tamás dunántúli főkapitányt, hogy az ellenség azzal a szándékkal vonul Lippa felé, hogy a Tiszán túl egyesül a budai pasával, s utána Egert vagy Szolnokot szándékozik megostromolni.

33 Ferdinánd király még ezen a napon nem tudta pontosan, hogy a Vác felé vonuló Ali budai pasa Léva, Eger vagy Szolnok ellen támad-e. A király meghagyta a nyitrai püspöknek, hogy küldjön néhány száz gyalogost Lévára, s vegye igénybe a vármegyék erejét is. Gall Ádám hadibiztos gondoskodjék arról, hogy a várak el legyenek látva ágyúkkal és puskaporral. Eger és Szolnok a két főhely, ezekbe a várakba 600 vagy még több magyar gyalogost kell küldeni.

34 A Hont-Nógrád megyei várak eleste után megnőtt Léva fontossága.

30 Ezért a király augusztus 19-én elrendelte, hogy a hadi biztosok tüstént fogadjanak fel 100 vagy még több zsoldost Léva és Csábrág várába, továbbá a bányavárosok védelmére.

3(> Augusztus 20-án pedig meghagyta Castaldónak, hogy Váradról az ostromszereket szállíttassa Egerbe vagy Szolnokra és Varkocs Tamást az őrséggel rendelje ki a gyenge várból.

3/ Castaldo aggódott Eger (és Várad) miatt, Ferdinánd azonban megnyugtatta a tábornokot, hogy Eger és Szolnok várába erős és megfelelő őrséget helyeztetett, ezért jelenleg nem kell azokat félteni.

!Ä Dobónak két felderítője augusztus 20-án azzal a hírrel tért vissza Budáról, hogy a török vagy Szolnok vagy Eger ellen indul. A várkapitány augusztus 23-án levelet írt testvéreinek. A sorok ékesen bizonyítják, hogy Dobó elszánta magát, szembeszáll a halállal: „A budai pasa - írja a várkapitány - vasárnap (augusztus 21. - Sz. I.) indította el táborát hadiszereivel Eger vagy Szolnok megszállására. Többen mondják azt, hogy Egerbe akar jönni, mint azt, hogy Szolnokra. Azt hiszem, ha idejönni szándékozik, ma éjjelre vagy estére itt lesz. Még most a törökök úgy vannak az úton, hogy mehetnek akár Szolnokra, akár Egerbe. Ma éjjel vettem levelét király őfelségének, aki már Bécsbe jött, s bátorít minket, hogy a szükséges dolgokban támogatni fog, s hamar összeszedett seregével, melynek különböző helyekről megérkezését minden nap és minden órában várja (mert e szavakkal írta őfelsége), nekünk és más híveinek segítségére lesz. Teljesítenünk kell tehát bátor és erős lélekkel Eger vára védelmét és megtartását, mely teherrel minket a királyi kegyelem halmozott el, ha késő nem lenne . . . Sárát (feleségét - Sz. I.) a nekem való szolgálat miatt ne hagyjátok el, s hiszem, hogy ezt meg is fogjátok tenni. Végre éljenek igen boldogan".

39 Ez a végrendeletszerű levél úgy állítja elénk Dobót, mint aki egész nagyságában felméri a közelgő veszélyt. Hivatkozik ugyan a király segítséget ígérő levelére, de maga sem bízik igazán ebben a segítségben/'

0 Pethő Gáspár és Zolthay István kapitányok augusztus 23-án Egerből szintén levelet írtak Ferdinánd királyhoz. Ebben előadták, hogy a királyi fizetőmester csak három hónapra folyósította katonáik zsoldját, másoknak viszont négy hónapra fizette ki. Ezért a kapitányságuk alatt szolgáló katonák el akarnak távozni. Arra kérik a Bécsbe visszaérkező Ferdinándot, hogy gondoskodjék katonáik zsoldjáról, különben nem maradnak tovább a király szolgálatában. Teljesen kifogytak a költségből, ezért sokaknak a szolgái (servitores) eltávoztak, egyedül a hivatásos katonák (speciales milites) maradtak vissza maradéktalanul.'

1 A király olasz hadimérnöke, Prato Vecchio jelezte augusztus 24-én Egerből: „Dobó várkapitány nagyon fél mindazokkal, akik a várban vannak és ha a királyi felség nem gondoskodik róla, aggódom, hogy a vár elvész, ha ostromolni fogják, mivel tágas és kevés védője van".

42 Ennek ellenére Dobó és társai készen álltak teljesíteni „bátor és erős lélekkel" Eger védelmét. Az „éljenek igen boldogul" búcsúszó azt látszik jelezni, hogy a várkapitány felkészült a halálra is. Castaldo augusztus 24-én tudatta a királlyal azt a hírt, hogy a török Szolnokot 204