Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Oroszlán Zoltán: Régészek vándorgyűlése 1868-ban Egerben

vevők száma 632, ebből régész 45. Az Ipolyi Arnold vezetése alatt működő szervező bizottságnak bizony nagy munkát kellett végeznie ennyi tag elszállásolásával. A megnyitó ülés 25-én folyt le. Először Bartakovics Albert egri érsek köszöntötte a megjelenteket, utána Tavassy Antal polgármester üdvözölte a város nevében a nagygyűlést. Ezután Ipolyi Arnold mondotta el a város történelmi múltját és jelenét illusztráló beszédét. Ebből a beszédből a város szeretete, múltjának tisztelete, jelenének nagyrabecsülése hangzik felénk. íme pár mondat a beszéd bevezetéséből: „A természet minden adományával dúsan megáldva, királyaink és főpapjaink által a hit és a tudományok csarnokává avatva, fiai és lakosai, ipara és szorgalma, hazafiassága és vitézsége, nemes és szép tettei is magas megemlékezések által megszentelve, méltán honfiúi önérzettel mondhatjuk, hogy a haza nagy és szent helyeinek egyike, amelyre Önök, Uraim léptek." Ezután Kubinyi Ferenc tartott előadást, melyben őslénytani, régészeti és történeti tekintetben adott összefoglalást. A régészeti szakosztály három ülést tartott augusztus 25., 26. és 27-én. Az első ülésen Ipolyi Arnold elnökölt, aki tapasztalataiból merített adatokkal bizonyította, mely szánandó tapintatlansággal járnak el régi templomaink és egyéb épületek - melyek műemlékként megtartandók volnának - kijavítása körül, felemlíti a vandalizmust, mellyel a köveket elhordják, úgyhogy gyakran csak egyes részekből lehet ráismerni, hogy milyen műkincset rontottak vagy hordottak el. A kérdés fölött nagy vita támadt és ennek eredményeként határozatokat hoztak. Hozzanak létre a kultuszminisztérium támogatásával országos archaeológiai bizottságokat, ahová az építő, javító községek és felek terveiket benyújthatnák s így elkerülhetnék főleg az egyházi épületeknél elkövetett sok stílus elleni visszaélést. Tehát tulajdonképpen szervezett műemlékvédelemről van itt szó, melyet először még 1848-ban vetett föl Henszlmann Imre. Ennek a nagygyűlésen felvetett határozott formát öltött tervnek első eredménye csak az 1871. évi XVIII. törvénycikk 26. §-ában jelentkezik, mely minden történelmi és műemlék fenntartására, átalakítására, lebontására vonatkozó határozat végrehajtását törvényhatósági engedélytől teszi függővé. (Mint tudjuk a Műemlékek Országos Bizottsága csak 1881-ben alakul meg.) A továbbiakban a szakosztály határozata fölhívja az egyházi hatóságokat, hogy az egyházi archaeológia tanítására a papnöveldékben különös figyelem fordíttassék, az egyházi művészet rendes tantárgyként adassék elő. Továbbá, hogy a műegyetem növendékei is a stílszerű építkezésekben bővebb oktatást nyerjenek. Augusztus 26-án Dobóczky Ignác érmész tartott előadást „Egy érem Hunyadi János kormányzó korából" címmel. Majd bizottságot küldtek ki Eger város kiállított régészeti tárgyainak megtekintésére, amelynek elnöke Rómer Flóris volt. Beszéltek hazánk hydrográfiai térképének elkészítéséről. Ezután megtekintették Ipolyi Arnold gyűjteményét, az ülést ugyanis Ipolyi Arnold lakásán tartották. 27-én Rómer Flóris tartott előadást a Hajnácskő és Almád közé eső Pogányvár sajátos fekvéséről. Eredményesen folytak az orvosi és természettudományi szakosztályok gyűlései is. A tudományos eredmények mellett még több, az egész nagygyűlést érdeklő eseményről értesülünk. Az érsek a díszközgyűlés napján az érseki kertben 800 személyes ebédet adott. Az egyik „Hon"-beli értesítésben a tudósító nem nagyon dicséri az ételek minőségét, de hozzáteszi: „az ilyen ebédeknél ez már így szokott történni". Másutt azt olvassuk, hogy Eger városa ez alkalommal ipari és gyümölcsbemutatót és élőmarhavásárt rendezett. Egy másik tudósítás hírt ad arról, hogy ez alkalommal bált is rendeztek, amelyen azonban „Eger szépei" csak kis számban vettek részt, abban a hitben, hogy az egybegyűlt tudósok nem nagyon tudnak táncolni, a nagygyűlés fiatal kor16