Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Kemenczei Tibor: A Gyöngyössolymos-kishegyi bronzleletek

amelyeknek markolatán három függőleges borda van. Ezek legkorábban a Reinecke BD korú leletekben fordulnak elő (I. t. 3-5, II. t. 5, 10, III. t. 3, 5). A Hallstatt A periódus első felében ezek mellett olyan sarlókat is kezdtek gyártani, amelyek markolatának szélén egy-egy borda van (III. t. 4, 7).

5 A fiatalabb sarlótípushoz sorolhatók azok, amelyeknek markolatán kereszt alakú borda van (III. t. 9), s ugyancsak a Hallstatt A periódusra jellemzőek a háromszög alakú és vízszintes bordákkal díszített markolatú sarlók is (II. t. 1, III. t. 8).

6 A bordázott tokú lándzsahegyek (I. t. 2) a Kárpát-medencében a Reinecke BD és Hallstatt A korszak idején készültek nagy számban.

7 A gyöngyössolymosi leletekben levő kések többsége a Peschiera és Baierdorf késtípusokkal áll formai rokonságban (II. t. 2-4, 6, IV. t. 1, 2, 4). Az előbbire az egyenes pengehát, az utóbbira a gyűrűs markolatvég a jellemző. Mindkét késtípust a Dunától nyugatra a Reinecke BD korszakban kezdték gyártani, de a Baierdorf típus a Hallstatt A

1 periódusból származó leletekből is ismert.

8 Az ívelt hátú pengetöredék (IV. t. 3) valószínűleg pfatti típusú késhez tartozhatott. Ennek gyártása a Kárpát-medencében з Hallstatt A periódus közepén indult meg, s a Hallstatt B

1 periódus alatt használatuk általánossá vált.

9 A fűrészlemezek készítésének kora a Kárpát-medencében a Hallstatt A és B

x periódusok ideje volt.

10 (II. t. 8, 11-15, IV. t. 5, 6.) A karperecek közül a díszítetlen, kerekátmetszetű darabok (II. t. 16-19) nem tartoznak egy szűkebb időszakra jellemző tárgyak közé. Ez vonatkozik a huzalgyűrűkre (II. t. 27-28, 30), karikává hajlított tűszárak (II. t. 24), tű szártöredékére (II. t. 22), díszítetlen karperectöredékekre (II. t. 20, 21), kis karikára (II. t. 29), lemeztöredékre (IV. t. 12) is. A kerekátmetszetű, függőleges és egymást keresztező vonalakkal díszített karperectöredék (II. t. 23) egy, a Kárpát-medence keleti felében a Reinecke BD és Hallstatt A korszakokban nagy számban készített karperectípushoz tartozik.

11 Ugyancsak ez érvényes az egymásra hajló végű, vonalkázással díszített karperecekre is (IV. t. 9, 10). Az egyenes, vonalkázással díszített fejű tűformával (II. t. 26) a Dunától nyugatra először a Reinecke BD korú leletekben találkozunk, de ismeretes volt még a Hallstatt A

1 periódus ideje alatt is.

12 Sujtásos fibulához tartozhatott a spirálkorong, valószínűleg zárótag volt (IV. t. 11). Közelebbi típusbesorolásra azonban ez a töredék nem alkalmas. A Hallstatt A periódus közepénél korábbi időből származó sujtásos fibula Észak-Magyarország területéről eddig nem ismert.

13 A két gyöngyössolymosi leletet a bennük levő legfiatalabb tárgyak alapján azonos korra, a Hallstatt A periódus középső időszakára keltezhetjük. Ebben az időszakban terjedt el a vastag peremű, háromszögalakú bordákkal díszített tokosbalták (III. t. 1), az ívelt pengéjű kések (IV. t. 3) és a sujtásos fibulák (IV. t. 11) használata ÉszakMagyarországon. A többi tárgytípus készítése már korábban megkezdődött, de még ebben az időszakban is tartott. Ebből a korából származik az első, GyöngyössolymosKishegyen talált lelet is. W. A. Brunn ezt a leletet a Középső-Duna-medencei bronzleleteknek a Jászkarajenő-uzsavölgyi fokozatába, azaz Hallstatt A

2 periódusba osztotta be.

14 Megállapításának helyességét kétségtelenül bizonyítják a leletnek erre a korszakra jellemző tárgyai: vastagperemű, háromszögekkel díszített oldalú tokosbalta (V. t. 2), függőleges bordákkal díszített oldalú tokosbalta (V. t. 3), széles pengéjű szekerce (VI. t. 1). A többi tárgytípus (balta: V. t. 1, sarlók: V. t. 7-14, 16, lándzsák: VI. t. 2-5, karperecek: VI. t. 11-13, fűrészlemez: V. t. 15) a most tárgyalt gyöngyössolymosi leletek megegyező formáihoz hasonlóan korábbi időszakok leleteiből is ismertek. Ugyanezt állapíthatjuk meg a második és harmadik gyöngyössolymosi leletből 135