Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumi szervezet helyzete és működése az 1969–1970. években
sön 1588 negatívval gazdagodott. A számok úgy adódnak, hogy a régész és néprajzos kutatók a terepen végzett gyűjtőmunka során rendszeresen készítenek felvételeket; emellett a múzeumi fotósok műtermi képeket készítenek főleg tárgyakról (ezek a leírókartonokra kerülnek) és iratokról. - A múzeumi szakkönyvtárak növekedése a két év alatt Egerben 883 könyv, 245 folyóirat és Gyöngyösön 401 könyv, 151 folyóirat volt. A könyvbeszerzés útja általában a vétel, az ajándék, a nyomdák köteles példányai és Egerben az évkönyv cseréje. Ez a csere külföldről 1969-ben 191 könyvet és 39 folyóiratot; 1970-ben pedig 232 könyvet és 26 folyóiratot hozott a múzeumba. - A hatvani múzeum szakkönyvtára 1970-ben kezdett kialakulni. Az első év könyvbeszerzése 298 kötetet tesz ki. A múzeumok igen fontos segédgyűjteményét képezik az adattárak. A régészek ásatási jelentései, dokumentációi, a néprajzosok feljegyzései, magnetofonra felvett szövegei, az egyes témákhoz kapcsolódó levéltári kutatások eredményei adják elsősorban az adattárak gyarapodását. Egerben az adattárak 302 tétellel, Gyöngyösön 676 tétellel gazdagodtak és megvetettük a hatvani múzeum adattárának alapjait. A gyűjtőmunkát a szervezet múzeumaiban szükségszerűen követte a nyilvántartás, a gyűjtemények revíziója és raktározása. A nyilvántartás fogalomköréhez tartozóan a két év alatt Egerben összesen 2352 tárgyat, Gyöngyösön 19 tárgyat; Hatvanban pedig (1970 év) 70 tárgyat leltároztak be. Egerben ezenkívül elkészült még 1894 leírókarton. A segédgyújtemények közül a könyvtárak új szerzeményeit be is leltározták és a szabványos kartonokkal látták el. A fotónegatív-gyűjtemény leltározottsága Egerben 2905 darabbal, Gyöngyösön 732 darabbal emelkedett. Egerben a néprajzi és a képzőművészeti gyűjtemény revíziója folyt, s az utóbbi munka 1970-ben be is fejeződött. A két esztendő során sem az egri, sem a gyöngyösi múzeum rossz raktári viszonyain, a raktárak zsúfoltságán lényegesen nem tudtunk segíteni. Egerben felkészültünk a vár rekonstrukciójával kapcsolatos, tervezett költözésre, melynek értelmében 1972-ben a múzeum egyik raktárépületének lebontása érdekében több gyűjteményt a városban álló ím. Butler-házba kell levinnünk; ezért három kiállítási helyiség megszüntetésével ennek megfelelő raktári rend kialakítását kezdtük meg. Gyöngyösön mind a nyilvántartó, mind a raktárrendező munka e két év során szünetelt az állandó kiállítás rendezési munkálatai miatt. Az anyagmegóvás és műtárgyvédelem feladatait jórészt az egri múzeum restauráló műhelye látja el. A két év során a kinevezett restaurátor, Kiss Péterné szülési szabadsága és az őt helyettesítők többszörös kicserélődése miatt a műhely munkája nem volt olyan intenzív, mint a korábbi években. A két év alatt a három múzeumban a restaurált tárgyak száma 418-at, a konzerváltaké 1065-öt, a letisztítottaké 3312-t tett ki. Az utóbbi csoportban a tárgyak kisebb részét nem a műhelyben kezelték, csak beszállítás után egyszerűen lemosták. A természettudományi gyűjtések anyagát Egerben Rozsnyói Márton preparálta, s ez mintegy 5000 tárgyat jelent. - A képzőművészeti tárgyak, főleg a festmények restaurálását az egri műhely nem vállalhatja, ezért az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Képzőművészeti Főiskola restaurátor tanszéke közreműködését vettük igénybe, s 1969-ben hét képet szállítottunk Budapestre ebből a célból. A tudományos feldolgozó munka eredményei az alábbi dolgozatok elkészülésében mutatkoznak meg. Bakó Ferenc: Népi építkezés Eger környékén 1765-ben. (Módszertani kísérletek okleveles források néprajzi értelmezésére.) Másfél nyomdai ív. Bakó Ferenc: Heves megye műemlékei c. mű II. kötetében az egyes településekhez írt néprajzi és muzeológiai részek, kb. 10 ív terjedelemben. 9