Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1968) VI.

bástyája... áll, ... Tizenkét darab báljemez ágyúja van... Ali pasa bástyájától a Magyarvár közepéig Musztafa pasa bástyája terül el, mely az egész városra nézve magaslat s még a repülő madarat sem engedi elrepülni. Húsz hosszú ágyúja van,... E bástya közelében nagy templom van... Az oszmánok a keresztények bosszantására ezt a templomot hadiszertárrá alakították s ágyúkkal és hadi felszereléssel töltötték meg. Ennek közelében van a Khunkjár bástya, mely valamennyi bástyánál erősebb és híresebb."

27 A fenti idézetből biztonságosan megállapíthatjuk, hogy a két vár közti kapu (Setét-kapu) és belső vár udvarának közepe határolja Musztafa pasa bástyáját, amely a leírás szerint az egész városra nézve magaslat. A bástya közelében említett nagy templom a középkori székesegyház. Kétségtelen, hogy a Szépbástya azonos Musztafa pasa bástyájával. A magasságra vonatkozó leírás pedig arra utal, hogy ezt a bástyát később sem magasították. Erre csak akkor lett volna szükség, ha a D-i várfalat magasították volna később, amire semmiféle adat sem utal.

28 (Az idézet végén említett Khunkjár bástya feltehetően az ÉK-i fülesbástya, amelyen belül a Sándor-bástya és a Perényi-fal által közrefogott töltés még külön erősséget jelentett.) A vár visszavétele után bizonyára sor került bizonyos fokú átrendezésre, javításra, töltésre. Feltehetően ekkor került sor a Szépbástya NY-i oldala alatti lejtő bizonyos mértékű feltöltésére, amikor a széles utat és talán a két oldalán egykor álló épületek maradványait elfedték a reáhordott törmelékkel. Világosan mutatja ezt a kút mellett feltárt pillérek alapozása, amely ráépült az út kőburkolatára. A járószint akkor már magasabban volt. (A kút feltárásával 16 m mélységig értünk le. Valószínű, hogy akut már korábban is megvolt — egy épület maradványai mutatkoznak a kút „körül", az útburkolat alatt — és még az út eltakarása után is használatban volt.)

29 A XVIII. század I. felében épültek a Szépbástya NY-i lejtőjének tetején a legfelső szinten feltárt házak. Ebben az időben a vár már elvesztette hadászati jelentőségét. A Szépbástya D-i oldalán már a század elején is romlást, leszakadást jeleznek, amelynek javítására már nemigen kerülhetett sor. A bástya falai azonban ekkor még teljes magasságukban álltak. Hasonlóképpen a Szépbástyától NY-ra levő, kör alaprajzú ágyúdomb is.

3Ü A század végére azonban — a várfalakhoz hasonlóan — állaguk meggyengült, s a XIX. század elején végrehajtott bontások idejére tehető ezek falainak lebontása. A Szépbástya helyreállítása idején még bizonyára sor kerül majd kisebb feltárásokra, amely még részletesebbé teheti a most kialakult képet, esetleg helyenként módosíthatja is azt. Lényeges változásra azonban nem valószínű, hogy sor kerül. A Szépbástyának és az attól NY-ra álló ágyúdombnak építéstörténeti vázlata érdekesen színezi az egri vár történetének XVII—

XVIII. századra eső fejezetét. Kozák Károly JEGYZETEK 1 A stációk egy részét a két világháború közti időben, az utolsókat pedig 1958-ban bontották le. 2 A kályhaszem mérete: 19x19x13 cm. A több nagyobb, azonos kályhához tartozó töredékből arra következtethetünk, hogy egy közeli házból kerülhettek ide ezek a darabok, amelyeknek kora a XVI. sz. II. felére tehető. 3 Az agyagos, „döngölt" réteg, a XVI. sz. II. felében készült felméréseket figyelembe véve, feltehetően az 1568—1572 között folyó építkezésekkel egy időben készülhetett. 4 A kályhacsempe méretei 23,5x19,5x5,2 cm. Az itt előkerült töredékekből 16—18 db kiegészíthető darabot állítottunk össze. (Több hasonló kályhacsempe töredéke került elő néhány évvel korábban e terület ÉNY-i szegélyén, amikor ott padokat helyeztek el. E típushoz tartozó töredékek a múzeum irodaépületétől a gótikus palota irányába húzódó vízvezetékárok ásásakor is előkerültek az elmúlt években. 184