Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1968) VI.

V/B. sz. (V. 20.) II. Rákóczi F. 1704 Il/A. sz. (IX. 12.) I. Ferd. V/B. sz. (V. 20.) réz .... II/B. sz. (IX. 24.) I. Ferd. V/B. sz. (V. 24.) II. Mátyás 1615 II/B. sz. (IX. 24.) V/B. sz. (V. 27.) ezüst .... II/B. sz. (IX. 26.) János 1529 VI/A. sz. (VI. 5.) réz .... II/B. sz. (IX. 26.) ezüst V. sz. (VI. 11.) ezüst (lengyel) .... Il/A. sz. (X. 1.) Miksa 1570 II. sz. (VIII. 5.) réz .... Il/A. sz. (X. 2.) к. ezüst I. sz. (VIII. 7.) 1. Ferd. 1533 II/A. sz. (X. 2.) ezüst VIII. sz. (VIII. 10.) réz .... II/A. sz. (X. 30.) I. Ferd. 1547 (Az érmék és a közölt kerámia restaurálását, rajzolását Fodor László restaurátor-technikus végezte. Közreműködött az érmék meghatározásában is. A munkában való részvételért e helyen is köszönetet mondok. Az anyag felsorolását az időrend alapján végeztük el, amely követi a feltárást a szelvények és a törmelékrétegek lebontásának megfelelően. A szelvények felső rétegében általában XIX. századi, az alsóbb rétegekben — főleg az I—

III. és V. szelvényekben, ahol épületmaradványok kerültek elő — pedig sok XVI. századi pénzt találtunk.) 18 A fémtok alsó részének hossza 6,1 cm, vastagsága 2,1 cm. A zárókapuk magassága — a kengyeltartó résznél mérve — 2,2 cm. 19 A felvételt — a következő képpel együtt Sugár Lajos készítette, amelyért e helyen köszönetet mondok. A lemezeket a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének Adattárában őrzik. Számuk: 51.956—57.) 20 A közölt szöveg megfejtéséért Dr. Fekete Lajos professzor úrnak mondok köszönetet. Közlése szerint hazánkban a budai Nagyboldogasszony templomban találtak egy hasonló „török írást". (Budapest a török korban. Budapest, 19. . 413.) 21 Az egyiptomi példa közléséért Gerő Győzőnek, a fémtok restaurálásáért a Központi Múzeumi Technológiai Csoportnak, a felvételért Mihalik Tamásnak, a rajzokért Farkas Józsefnek mondok köszönetet. 22 A fémtok alsó kengyelének alján (25. kép), s a zárókupak kengyelének tetején levő, azonos mértékű kopás arra mutat, hogy a lezárt tokocskát mindkét oldalról egyformán koptatta a felerősítésre szolgáló tű, vagy zsinór. Zsinór esetén azonban nem látszott volna az ékköves díszítés, csak abban az esetben, ha a tok vízszintes helyzetben, a nyak tájékán, vagy a turbánon helyezkedett volna el. A vízszintes helyzetre az azonos módon kialakított, bordás, kúpos zárórészek, s az azok végében, aranyozott, rozettás foglalatba elhelyezett zöld „ékkő" — a zárókupak foglalatából hiányzik — is utal. Hasonlóképpen arra mutat a középrészre felforrasztott foglalatokba zárt vörös „ékkövek" helyzete is (a két szélsőből hiányzik a kő). A nyolcoldalú toknak ugyanis nem a kengyelekkel ellentétes oldalára vannak ezek szimmetrikusan rátéve, ahogy ezt egy függőleges elhelyezés megkívánná, hanem egy lappal közelebb. így jobban érvényesülhettek az aranyozott, vésett díszítésű lapok közé tett „ékkövek". 23 Illésházy János: Várvizsgálatok 1557—58-ban. (Hadt. Közlemények. 1894. 57. és 216.) — A Baldigara-féle építkezések kezdetét rögzítette — egy korábban készített rajz alapján — Houfnagel kiadványa, amelyen jól látható a gótikus kaputorony és a középkori székesegyház között felmagasodó ágyúdomb, három kassal és három ágyúval. 24 Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. 34. (Az e helyen említett De Revier francia hadmérnök talán csak javította a Szépbástyát a jelzett időben.) 25 Bécs, Kriegsarchiv, Kartenabteilung, Inland С V. a) Erlau Nr. 5. — [A közölt alaprajzzal egy lapon több részletfelmérés van. Ezek közül most csak a Szépbástya NY-i oldalán feltárt „ház" (legfelső szinten került elő) felmérési rajzát mellékeljük.J 26 Az is feltételezhető, hogy a kövek egykor a Szépbástyához tartoztak, s talán egy omlás után használták fel másodlagosan a bástya alatti házak építésére. Ez elképzelhető a XVII. század második felében a törökök idejében, vagy 1687 után, esetleg a kuruc időkben is. (Ennek végleges eldöntését a további ásatástól és az esetleg előkerülő újabb okleveles anyagtól, ábrázolásoktól reméljük.) — Két vörösbarna színűre égetett kályhaszem a bástya és a kaputorony közti területen került elő (1967. VI. 10.). Magasságuk 16 cm, alsó nyílásuk átmérője 7 ill. 9 cm. Egy korsó az V/B szelvény lelete (1968. V. ). Magassága 30,5 cm, fenékátmérő 7 cm. 27 Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. (Török— magyar-kori történelmi Emlékek. Budapest, 1908. 114.) 28 A D-i várfal helyreállításakor ennek nyoma nem mutatkozott. 29 A XVIII. század második felében készült felmérések is jelzik a kutat. 30 A már említett 1753-ban készített ábrázolás mutatja. 186