Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető
Gazdapusztai Gyula egy értékes síregyüttest közölt le Doboz-Maróról. NY-K-i tájolású, nyújtott, hátonfekvő csontvázas sír mellett találtak egy edényt, és három vastárgyat; a sírt Kovalovszky István mentette meg. 48 Doroszló mellett O. Brukner 4 csontvázas és mintegy 8 urnás temetkezést tárt fel; a temetőrész НС-kori, de megéri a HD-periódust is. A csontvázas sírok NY-K-i és K-NY-i tájolásúak és az urnás temetkezéseknél fiatalabbak. A publikáló szerint trák-kimmér lovasnép Duna-medencei expanziójának hatása tükröződik az emlékanyagban. 49 Az előbb ismerteit felsorolással ki is merítettük a Nagyalföld leközölt HB-HC korú megfigyelt sírjainak a számát. Ha tekintetbe vesszük, hogy jelentős részük igen szegényes mellékletű vagy leletmentes, továbbá a doroszlói temetőrész kivételével egyetlen sírrajz vagy helyszíni fényképfelvétel nem áll a kutatás rendelkezésére, akkor nyilvánvaló, hogy egy etnikai kép felvázolásához ijesztően kevés anyaggal dolgozhatunk. Gazdapusztai azonban még a füzesabonyi és a Párducz által korábban leközölt anyagot sem vette számításba, amikor a Gáva kultúra és a szkítakor közötti hiátus betöltéséhez hiteles ásatási anyagot keresett. Szerinte a HC műveltség temetkezési anyagát az Alföldön a dobozi sír és a doroszlói feltárt temetőrész jellemezheti csupán. Úgy képzelte, hogy földrajzilag az alföldi preszkítakori anyag két részre tagolódik. Egy fokorui körzetre, amely az Észak- és Közép-alföldi területeket foglalná magába. (Tehát egy aranyleletes fejedelmi sír köré csoportosította a leleteket.) A Dél-Alföldet a Doboz—doroszlói csoport emlékanyaga jellemezheti. A Gallus—Horváth által publikált alföldi anyagból a Szeged-öthalmi leleteket tartja olyan НС-kori hiteles anyagnak, amelyre támaszkodni lehet. 50 Feltehetőleg ezt a két körzetre való felosztást Gazdapusztai megfelelő anyaggal dokumentálva később megindokolta volna. Jelenleg sajnos úgy tűnik, hogy nem jobban alátámasztható, mint az általa élesen megbírált szkítakori alcsoport-meghatározások aranyleletes sírok nevével fémjelezve. 51 A Szeged-öthalmi és a füzesabonyi leletegyüttesek közötti rokonság annyira szoros, hogy alig érthető, miért nem történt hivatkozás az északi peremvidék egyetlen lelőhelyére sem. Füzesabony-Öregdomb HB 2-HC korú temetőjének közvetlen és tágabb környékén, e lelőhelytől mintegy 50 kilométeres sugarú kört húzva jelenleg 13 HB 2-HC korú temetőt tartunk számon, az ásatások alkalmával feltárt sírok száma 105. Mezőcsát-Hörcsögösön Patek Erzsébet 54 sírt tárt fel, többségük nyújtott, 7 zsugorított fekvésű volt; tájolásuk NY-K-i ill. K-NY-i. 52 Ároktő-Dongóhalmon Megay Géza 2 hátonfekvő, nyújtott csontvázas sírt talált. 53 Ugyanitt Kemenczei Tibor egy urnasírt mentett meg. 54 Tiszakeszi-Szódadombon Gálffy Ignác egy K-NY-i tájolású, jobboldali zsugorítású csontvázas sírt talált, jellegzetes mellékletekkel. 55 Tarnabod-Tégláson Kalicz Nándor 5 nyújtott csontvázas NY-K-i tájolású sírt mentett meg, kettőt ásatás során. 56 A többi megfigyelt temetkezés anyaga Heves megyében a szerző feltárásai alkalmával került múzeumba. Füzesabony-Kettőshalmon 21 (6 zsugorított), Maklár-Koszpériumdombon 8 (6 zsugorított), Dormánd-Hanyipusztán 6 (1 zsugorított, 1 jelképes, és 2 urnasír), Tarnaörs-Csárdamajorban 4 (1 zsugorított), Kál-legelőn 3 (két zsugorított) sírt tártunk fel. Hiteles leletegyüttesek Borsod megyében Ároktő-Pejpusztáról jutottak múzeumba; Heves megyében Boconád-Gosztonyi tanyáról, Sirok-Akasztómályról, Zaránk-Erki halomból, a tarnaörsi, makiári és füzesabonyi temetőkből, — ezeket természetesen a megfigyelt sírok listájára nem vettük fel. A Borsod megyei emlékanyag zömét a mezőcsáti temető szolgáltatta, amely a Heves megyeiekkel a legszorosabban párhuzamosítható. Patek Erzsébet joggal vezette be a szakirodalomba a Mezőcsáti Csoport kifejezést. 57 Patek erről az anyagról összefoglaló jellemzést adott és a műveltség eredetére vonatkozólag is véleményt nyilvánított. 58 Patek rámutatva a csontvázas sírokra, a gazdag állatcsont mellékletekre (szerinte elsősorban szarvasmarha, ezután birka), a bronz és vaszabla, lószerszám, vaseszközök és vasékszerek megjelenésére, a Mezőcsáti Csoport műveltségét egy a Kárpát-medencétől keletre 73
