Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető

56 Kalicz N.. Rég. Füz. Ser. I. No. 20. (1967) 24. 57 Patek, Urnenfelderkultur. 113., 117. 58 Patek, MFMÉ 1966—67. 2. (Szeged 1968) 101—107. 59 Jozef Paulik vezette be a szakirodalomba a Kyjatice kultúra fogalmát. A pilinyi kultúra terüle­tén, a Gáva kultúra hatása alatt fejlődött ki a HA2 periódusban: Sbornik CSSA 2, 1962, 113 skk. — Sbornik SNM 62. (1968) Hist. 8. 3—43. — A csehszlovák kutatás a Füzesabony-öreg­dombi lelőhelyet is besorolta a Kyjatice kultúra lelőhelyei közé: Filip, J., Enzyklopädisches Handbuch 1 (Praha 1966) 662. 60 Szabó J. Gy., Az egri múzeum avarkori emlékanyaga II. Sírleletek Dormánd-Hanyipusztáról. Az Egri Múzeum Évkönyve, IV. (1966) 35. 81 Néhány sírós leletmentésünk után a temetőt Kemenczei Tibor tárta'fel. {Kemenczei, Arch. Ért. 91 [1964] 253.) Kemenczei szíves szóbeli közléséből tudom, hogy Szajla feltárt késő-pilinyi teme­tőjét a Kyjatice műveltségbe sorolja. 62 Kemenczei Tibor szíves felvilágosítását, kutatásai legújabb eredményeinek megemlítésre engedé­lyezését ezúton is megköszönöm. 63 Legutóbb erről: Gazdapusztai Gy., MFMÉ 1966—67. 2. (Szeged 1968) 94. 64 Krivcova-Grakova, O. A., Pogrebennija bronzovogo véka i predszkifszkogo vremeni na Niko­poljszkom Kurgannom pole. Pamjatniki szkifo-Szarmatszkoj kulturü. MIA 115. (Moszkva 1962) 40-^12. 85 Krupnov E. I., Drevnjaja isztorija szevernogo Kavkaza. (Moszkva 1960) 251, 474. 66 Lengyel Irina elképzelését a keleti hallstattkori kerámia eldurvulására vonatkozólag nem lehet alaptalannak tekinteni (Vö. Lengyel L, FA 12 [1960] 66.) Már elég, ha csupán az imént hivatko­zott НС-kori nikopoli temető edényanyagára hívjuk fel a figyelmet. (MIA 115. 51—54.) Megem­líthetjük, hogy НС-kori kerámiánk egy része átfúrt szájperemű, de hiszen ez a csernolesszki k. edényeinek egyik jellemzője [Vö. SzA. (1965) 81.] 67 A kustánfalvi kultúra egyik füles bögréjét mutatjuk be Böhm—Jankovich kis monográfiájából (XVIII. t. Mohyla XIV. 4.) melléjük helyezve preszkítakori anyagunk egyik bögréjét. A fülnek ez a csúcsosodó, ill. gombszerű nyúlványa a Noa kultúrában jelentkezik először; a XVI. táblán látható üstszerű perszkítakori edényünk fülkiképzése is a Noa kultúra edényfüleire emlékeztet. A Noa kultúra népének, ill. kései utódainak a kimmér népmozgalom, preszkíta kultúránk kia­lakulása szempontjából nem elhanyagolható szerepet tulajdoníthatunk. Az áldozati tálak (állat­csontokkal) mellékelése is itt tűnik fel időben elsőként (Balaguri, E. A., Mogilnik kulturi Noa i Sztaniszlavscsini. Archeologija 1961. 145—154.) 88 Reizner /., Arch. Ért. 24 (1904) 80—82. 89 Csallány D., A Szeged-öthalmi preszkíta íjrészlet. Arch. Ért. 1942. 151—154. 70 Csallány D., Szkíta íj maradványok. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 4—5. 1961— 62. (Nyíregyháza 1964) 11—13. 71 Csallány, Arch. Ért. 1942. II. t. 11. 72 A csontlemezek rendeltetéséről, használati módjáról külön tanulmányban foglalkozunk, a pre­szkítakori sírok leközlése alkalmával. 73 Patek, MFMÉ 1966—67. 2. 102. 74 Párducz, Magyarország. 332. XXXI. t. 10. 75 Az egri múzeum régészeti gyűjteményében, ltsz. : 63.5.1. 78 Párducz, Magyarország. 332. 77 Gazdapusztai Gy., MFMÉ 1964—65. 1. (Szeged 1966) 60. 78 Patek, Urnenfelderkultur. 113., 117. 79 Mészáros Gy., Arch. Ért. 88 (1961) 215. 6. kép 2. 80 Mészáros i. m. 217. 81 Török Gy., Arch. Ért. 77 (1950) 4—7. 82 Mészáros i. m. 210. 83 G. Jerem, E. Acta Arch. Hung. 20 (1968) 174. 84 Vulpe, Ferrigile, 198—199. 85 Sulimirski' T., Scytowie na zachodniem Podolu. (Lwów 1936). 86 Meljukova A. I, MIA 64. (Szovjet Régészet XVII. Bpest 1960. Az erdős steppe és a középső Dnyeszter-vidék szkíta korának emlékei. 12—14.) 87 Patay P., Fa. 13 (1961) 44—46. — Patay, Fa. 14 (1962) 18—19. 88 Balosa, G., SA. 7 (1959) 90—98. 89 Az adatokat az ásatásvezető Kőszegi Frigyesnek köszönhetem. 90 Patay P., FA. 7 (1955) 61—65. 91 Márton L., Arch. Ért. 28 (1908) 38. 92 Párducz Mihály és Kalicz Nándor szíves szóbeli közlései. 93 Lengyel Irina szíves szóbeli tájékoztatása. 94 MNM Történeti Múzeum Adattára XVIII. 315/1968. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom