Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető
9 Bottyán, Szkíták. 10—11., 31., 42., 64—65. 10 Párducz M., Arch. Ért. 85 (1958) 63. — Párducz, Magyarország. 318—321. 11 Párducz, Magyarország. 321—-322. 12 Párducz, Ártánd. 209. — Párducz M., AT 15 (1968) 147—148. 13 Párducz, Magyarország. 382. skk. 14 Fettich N.. A zöldhalompusztai szkíta lelet. AH. 3. (Bpest 1928) 37. 15 Bottyán, Szkíták. 72—76. 16 Párducz, Vekerzúg III. 15. 17 Lengyel /., FA. 16 (1964) 31. 18 Szmirnova, G. L, Archeologicseszkij Szbornyik 10 (1968) 25. 19 Párducz M., AT 15 (1968) 143. 20 Párducz, Magyarország. 393. 21 Párducz, Magyarország. 394. 22 Lengyel L, FA. 12 (1960) 69. 23 Benadik, B. AR. 5 (1953) 672—681. 24 Bukowski, Zb., Archeológia Polonia 3 (1962) 68—69., 82—84. 25 Párducz, Vekerzúg II. 73—74. — Párducz újabban Erdély és az Alföld betelepülését egyetlen szkíta néphullámban képzeli (Magyarország. 373.), de továbbra is a Maros mentén vezeti; erre mutat szerinte a tegezdíszek elterjedési térképe is. 26 Párducz, Magyarország. 351. 27 Párducz, Magyarország. 371—372. 28 Párducz, Magyarország. 357—359. 29 Máig érvényes és a vezető szovjet kutatók többségét fejezi ki A. I. Meljukova véleménye: К voproszü о pamjatnikach szkifszkoj kulturü na territorii szrednej Evropi. SzA. 22 (1955) 239—253. 30 Harmatta J., AT 13 (1966) 109—110. 31 Dusek, Chotin. 37—38. 32 Berciu, D., Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte Rumeniens. (Bonn 1966) 50—51. 33 Popescu, D., SCIV. 18 (1967) 333—342. 34 Vulpe, Ferrigile. 206—208. 35 Ferenczi, St., AMN 3 (1966) 72—73. Crisan. J.H., Dacia 9 (1965) 133—145. — Vlassa, N., Apu lum4(1961) 30—31. 36 Harmattá J., AT 13 (1966) 111—116. — Harmattá J., Acta Arch. Hung. 20 (1968) 154—157. 37 Párducz M., AT 15 (1968) 147—148. 37a Harmatta tanulmányából (AT 13/1966) világos, hogy a sigynnák alföldi megjelenését az i. e. 750 körüli évekre, a kimmer törzsszövetség kialakulásának idejére helyezhetjük; a szerző álláspontját nem lehet másképp értelmezni. Az agathyrsosok Erdélybe jövetelét tételezi fel 590 körül. A második kimmér népnullámról szó szerint így ír: „valószínű, hogy a kimmer törzsszövetség széthullásának idején, tehát a VI. század első évtizedeiben a sigynnákhoz is kerültek még újabb kimmér etnikai elemek". (AT 13/1966) 115. 38 Gallus—Horvát. LXXI—LXXII. t. — Stillfried időrendi helyzetéről Pittioni monográfiája óta nincs vita {Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes/Wien 1954484—506.) 39 Gazdapusztai Gy., Acta Arch. Hung. 19 (1967) 333—334. 40 Tudomásunk szerint Mozsolics Amália eredményeit vették alapul: Mozsolics A., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 121. 41 Trogmayer О., Acta Arch. Hung. 15 (1963) 122. 42 Tompa, F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 1934—1935. 96. — Gallus— Horváth 11—12. 43 Gallus—Horváth. 11. 15. j. 44 Párducz Mihály két sírt publikált: Dolg. 18 (1942) 150—151. A többiről: Párducz, Magyarország. 331—332. 45 Párducz M., Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. (Szeged 1946) 131—148., 134. V. t.— Párducz, Magyarország. 331. 46 Csallány G.—Párducz M., Arch. Ért. 1944—45. 89. — Párducz, Magyarország. 331. 47 Párducz M., Dolg. 14 (1938) 110. — Párducz, Magyarország. 333. 48 Gazdapusztai Gy., MFMÉ 1964—65 (Szeged 1966) 59—64. 49 Brukner, O., Halstatska nekropola kod Doroslova. Gradja za Proucavanje Spomenika Kulture Vojvodine 1959. (Növi Sad 1963) 5—17. 50 Gazdapusztai Gy., Acta Arch. Hung. 19 (1967) 330—332. 51 Gazdapusztai Gy., Acta Ant. 8 (1965) 114. 52 Patek Erzsébet szíves szóbbeli közlése 53 Herman Ottó Múzeum (Miskolc) Rég. Adattára 39—68. 1. 54 Kemenczei T., Arch. Ért. 94 (1967) 217. 55 A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület 1901. évi Évkönyve (Miskolc 1902). 85
