Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető

találhatók, de a sötétszürke (fekete) magas urnák gyakoribbak. Bekarcolt díszes (bevonalkázott háromszögek) volt az A/l. sír urnája. (7. ábra.) Lapos bütykök a 10. sír urnáján szerepeltek. — Megállapíthatjuk, hogy a kettőskúpos típus csontvázas sírban nem fordult elő. 2. Hordó-formák. Az alacsonyabb, zömökebb példányokat inkább virágcseréphez hasonlíthatnék. Valamennyinek közös vonása a hordó-formán kívül az enyhén behúzott szájperem alatti ujjbenyomásos bordadísz; soványabb szemcsés agyagból barnás-szürkére kiégettek. Ez az edénytípus a 9., 11., 14., 23., és feltehetőleg az 5b. urnasírokban fordult elő; a 19. és talán az A/3., 4a. csontvázas sírokban. (VII. t. 3., VIII. t. 1. 2., IX. t. I.)

5 Úgy látszik, hogy ez az edénytípus az urnák között a leggyakoribb és a csontvázas sírokban előforduló nagyobb edények leggyakoribb fajtája a hevesi temetőben. 3. Archaikus formák. Ide soroltuk mindazokat az urnákat ill. nagyobb edényeket, amelyek nem az előbbi két csoportba tartoznak. A 18. sír ívelt nyakú edénye a középvonalban enyhén hasasodik, (VIII. t. 4.), a Mátra-vidék НС-kori nagy edényeinek nyúlánk rokona. A 22. sír öblös hasú, csonkakúpos nyakú, a válltőnél besimított urnája (IX. t. 4.) formailag szintén a preszkíta kerámia bizonyos edénytípusát példázza. (XVI. t. 1.) A tálak formája, kiképzése meglehetősen egyöntetű. Csak két típust különböztethetünk meg, s a típusok néhány változatára mutathatunk rá. 1. A talp nélküli tálak sárgás-szürke és barna színűek, mind behúzott peremű. Csonkakúpos forma, gyűrűsen behúzott szájperemmel a 10. sírban fordult elő, a korongolt tálakat példázza. (VII. t. 5.) A behúzott szájperemből kissé kiívelődő csonkakúpos formák az A/2., B) tem. 8., 14., 16., 18., 19. sírokban szerepeltek (V t. 6., VIII. t. 5., IX. t. 3.). Az A/l.,B/5b., 19. és a 21. sírban feltárt tál a talp felett nem türemlik befelé, hanem negyedgömbös formát mutat, profilja a szájperemtől a talpig töretlen ívű. (VI. t. 5., IX. t. 5., X. t. 5.) 2. Tölcséres talpon felépített, csonkakúpos kelyhű formák az A/2, és A/3, sírokban kerültek napvilágra. Az A/3, szája nem behúzott, hanem enyhén kihajló peremű, a válla kiugró. (V. t. 4., VI. t. 2.) A bögrék a peremből felhúzott fülűek. Leggyakoribbak a vörösesbarna színű kettős csonkakúpos formák (V. t. 2., VI. t. 1., 4.). Az A/l. és az A/3, síroknál a hasi él a középvonal alatt látható, e tekintetben a villanova-formákat utánozzák. A B/2 . sír bögréjének hasi éle lekerekített. Előfordult az A/3, sírban (VI. t. 3.) egy fekete, vékonyfalú, ívelt nyakú kis bögre; nyakán vízszintesen bekarcolt párhuzamosak, hasán függőleges kanellúrozás. Egy vöröses-barna apró, kihajló peremű példány töredékeiből az eredeti forma már nem ismerhető fel. (a 23. sírban) Csuprok. Fületlen, szűkszájú kisebb edényeinket ide csoportosítottuk, különböző formák. Az A/2, sírban gömbölyödő talpú, nyomott (lencse) hasú, ívelt palackos nyakú barna edényt találtunk; hasán sűrű függőleges hornyolások. (V. t. 5.) A 13. sírban ma már nem restaurálható, egykor hengeres testű (alig hasasodó), kissé kihajló szájperemű csupor került felszínre; sötétszürke színű, téglavörös foltokkal. A 19. sírban hordó formájú, de enyhén kihajló peremű sárgásbarna fazék is előfordult. A perem alatt két ujjbenyomásos díszű rövid borda és két laposan ívelődő bütyök látható.

6 (IX. t. 2.) II. ÉKSZEREK Hajkarikák ill. fülönfüggők két sírban (A/2., B/19.) fordultak elő, kétféle típust képviselnek. Az egyik a jól ismert spirális-forma: kerek átmetszetű, rovátkolt díszű bronzöntvény elektronbevonattal, kúpos sapkában végződik. (IX. t. 2.) A másik ritkább fajta és párosan szerepelt: keskeny bronzszalagból tekercselt. (XIII. t. 5—6.) 66