Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Bakó Ferenc: Beszámoló a múzeumi szervezet 1968. évi tudományos és népművelési munkájáról

BESZÁMOLÓ A MÚZEUMI SZERVEZET 1968. ÉVI TUDOMÁNYOS ÉS NÉPMŰVELÉSI MUNKÁJÁRÓL A Heves megyei múzeumi szervezet 1968-ban a következő egységeket foglalta össze. Az egri Dobó István Vármúzeum — egyben a szervezet központja —, a gyöngyösi Mátra Múzeum, a parádi Palóc ház — helyreállított népi műemlék —, a verpeléti kovácsműhely — népi és ipartörténeti műemlék —, valamint a tarnamérai helytörténeti gyűjtemény. Az egri múzeum gyűjteményei között némi önállóságot élvez a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az év során a szervezet új egységgel is gyarapodott, augusztus hó 4-én nyílt meg a Kisnánai vár romterülete és helytörténeti kiállítása. A megyei múzeumi hálózat fejlesztését, továbbépítését szolgálták azok az organizációs tevékenységek, amelyeket a korábbi években elkezdve, a tervév folyamán is folytattak az egri múzeum munkatársai. Ilyen volt a hatvani múzeum és a hevesi közgyűjtemény jogi, gazdasági helyzetének tisztázása, működési feltételeinek megteremtése. Ilyen volt a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom és a feltárt, valamint konzervált középkori kolostorrom melletti kiállítóhely megszervezése. És végül ide tartozott a szabadtéri múzeumi hálózat további egységeinek kiválasztása és a szervezetbe illesztése. A szabadtéri múzeumi hálózat — a tervek szerint — Heves megye népi és ipari műemlékeit fogja egységbe olyan módon, hogy az épületeket köztulajdonba veszi és múzeumi kezelésben hasznosítja. A hálózatnak eddig két egysége nyílt meg Párádon és Verpeléten, a tervév folyamán pedig Noszvajon, Átányon és Mikófalván folytattunk kutató, a hálózat bővítését célzó tevékenységet. A megyei szervezet dolgozóinak átlagos létszáma az elmúlt évben 70, akik közül főfoglalkozású 15, mellékfoglalkozású pedig 55 személy volt. A személyi állomány nagyobb részét a múzeumi kiállításokat őrző, bemutató és takarító személyzet tette ki, jóval kevesebben végeztek tudományos kutató, megőrző és népszerűsítő munkát. Az egri múzeum állományában két néprajzszakos muzeológus (Bakó Ferenc, Kecskés Péter), két régész (Szabó János, Kovács Béla), egy irodalomtörténeti kutató (dr. Korompai János) és egy természettudományi gyűjtő (Rozsnyói Márton) tevékenykedett. A legújabbkori és munkásmozgalmi feladatokat Dancza János részfoglalkozással látta el. A Mátra Múzeum létszáma egy főhivatású természettudományi kutató (Nagy Gyula) és egy mellékfoglalkozású történész (Molnár József), illetve egy mellékfoglalkozású entomológus (Jablonkay József) volt. A Visonta-kutatásokra kapott keret terhére a fentieken kívül még két szerződéses muzeológust is foglalkoztatott a megyei szervezet : egy néprajzost (Kapros Márta) és egy régészt (Nagy Árpád). A tudományos munka eredményességét két restaurátor és két mellékfoglalkozású fényképész segítette elő. Bár a megyei múzeumi szervezet gyűjtő, kutató tevékenysége muzeológiai szakonként az egyes gyűjteményekhez kapcsolódik — azok gyarapodását eredményezte —, két kutatási témáról ezektől függetlenül kell megemlékeznünk. Mind a Visonta-, mind a Palóc-kutatás több szaktudomány együttműködésével szervezett komplex munka, amelyet több évi programmal a megyei múzeum kezdeményezett és szervezett, amint erről évkönyvünk legutóbbi számaiban már részletesebben írtunk. 5