Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Dancza János: A V/10-es vöröstüzér-üteg szerepe az 1919. május 1-i ellenforradalomban

hamar kiderült, hogy szó sincs semmiféle támadásról a város ellen s az egész rémhír túlcsigázott fantáziából és félreértésből eredt." A rémhírt rövidesen röpcédulák is megcáfolták, amelyek a következőket adták tudtul a lakosságnak : „Egerváros lakosságához! Az a hír, hogy tengerészek jönnek Egerbe az állítólagos „ellenforradalom leverésére", nem igaz. Ezt rosszakaratú, a városban zavart előidéző és a zavarosban halászni akaró felelőtlen egyének terjesztik, kiket magának a város polgárságának kell lehetetlenné tenni. „Kosztka csendőr-százados" aláírásával kiadott röpcédula annak tudta és akarata ellenére adatott ki"... Jó, hogy a lap még azt nem akarja elhitetni olvasóival, hogy Kosztka és Szita „tudta és akarata" ellenére adták ki százszámra a fegyvereket az ellenforradalmároknak. Ez a nagy mellébeszélés pedig azért volt, mert a Füzesabonyból tanácskozásra meghívott Szakái hadosztályparancsnok félreérthetetlenül közölte velük, hogy milyen intézkedéseket tegyenek, hogy az ellenforradalom látszatát elkenhessék. így alakították meg a Szakái által javasolt nyolcas bizottságot, amelybe beválasztották Lájer Dezsőt a direktórium elmenekült elnökét is. De hogy valójában merrefelé húzott a szívük azt érthetően mutatta a következő intézkedésük is: ,,. .. Ezenkívül szükségesnek tartották, hogy a volt forradalmi törvényszék által elítélt politikai foglyokat szabadon bocsájtsák s erre nézve is megtették az intézkedéseket." A lap nagy megnyugvással közli, hogy: „A vöröscsapatok parancsnokát sikerült meggyőzni, hogy Egerben nincs ellenforradalom." Szakái hadosztályparancsnok szemet hunyt a történtek felett sőt tanácsokkal látta el őket, hogy mimódon másszanak ki a bajból. Tormássy elvtársat azonban nem tévesztette meg ez a kétszínű játék. Miután bevonult Egerbe, nyomban elfogatta Jankovics Dezső polgármestert, Isaák Gyula alispánt és kerestette Szita alezredest. Szita azonban annyira „ártatlannak" érezte magát, hogy autóba ült és átszökött a csehekhez. Megszöktetőjét Ruszó János gépkocsivezetőt, aki autóval üldözte a menekülő direktóriumi tagokat és közönséges rablóként fosztotta ki őket, visszatérése után Jakab Rudolf és Molnár Dániel ítélete alapján az érseki rezidencia kertfalánál azonnal kivégezték. Az ellenforradalom katonai szervezői menekültek, ki merre látott. Menekülni iparkodott Mészöly Géza őrnagy is, de a sötétben eltévedt és Tormássy katonáiba botlott. Erről így ír a lap május 6-i száma: „Mészöly Géza halála. A szombati és vasárnapi eseményeknek egy tragikus mozzanata is volt. Vasárnap éjszaka ugyanis Mészöly Géza volt őrnagy feldúlt idegállapotban el akarta hagyni a várost. A Kistálya felé vezető vámsorompók egyikénél vörös katonákkal találkozott, amire önuralmát egészen elvesztve a vöröskatonákra lőtt. A katonák a lövésre válaszoltak s a golyók Mészölyt eltalálták, úgy, hogy még ott a helyszínen kiszenvedett." És ezt a finom, a részvéttől majdhogy sírva nem fakadó közleményt a lap már az újjáalakult direktórium alatt adta le. Dehogy is volt itt ellenforradalom, mondja az Egri Újság. Félreértés, zűrzavar, amelyben néhány „jószándékú" ember semmi mást nem tett, minthogy biztosítani iparkodott a város lakosságának az élet és vagyonbiztonságát. Hogy az ellenforradalmárok nem mutathatták ki nyomban a foguk fehérét, abban nagyrésze volt annak, hogy elvtársaink már jóelőre túszokat szedtek és szállítottak Budapestre. Szmrecsányi Lajos egri érseket az utolsó órában tartóztatta le Schiffer Miklós vörösőr és helyezte el egy elsőosztályú kocsiba az állomáson, és Molnár Márton nyomozó kísérte le Füzesabonyba. Hogy a túszok bőrének a féltése nélkül hogyan bántak volna el elvtársainkkal, azt megmutatták a Tanácsköztársaság megdöntése után. Sokkal világosabban beszél az egri eseményekről az Egri Népújság 1919. szeptember 21-i száma, amikor Mészöly Géza őrnagy halálának a körülményeit ismerteti: „Mészöly őrnagy meggyilkolása. ... Május 2-án az egri katonák vissza akarták állítani a régi rendet. Mikor ezt Szamuely és társai megtudták, tüstént leküldték Tormássy zászlóalj parancsnok vezetésével a fővárosból egy terror csapatot, amelynekaz volt a feladata, hogy az egri katonák mozgalmát tűzzel-vassal elfojtsa és a kommunista uralmat megerősítse. A terror csapat közeledtének a hírére Mészöly Géza dandárparancsnok, a régi rendhez szító katonák vezetője, elrendelte a vasúti sínek fölszedését, hogy a Lenin-fiúk addig be ne vonulhassanak Egerbe, amíg óvintézkedések nem történtek a polgári lakosság biztonsága érdekében. Hiába szedték azonban fel a síneket, a Lenin-fiúk leugráltak a vonatról és gyalogszerrel jöttek a városig. A tisztek menekülni voltak kénytelenek Egerből. Menekülni akart Mészöly őrnagy is, mert hiszen természetesnek tartotta, hogy a vérszomjas terroristák elsősorban rajta töltik ki bosszújukat..." Ez már világos és mindenki számára érthető beszéd. Igaz, hogy 1919. szeptember 12-én már bátran lehetett nevén nevezni a gyereket, mert akkor már az ellenforradalmárok kezében volt az egész országban a hatalom. 350