Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Dancza János: A V/10-es vöröstüzér-üteg szerepe az 1919. május 1-i ellenforradalomban

rosban mozgás van. Elszundítottam.... Úgy félőt óra lehetett, amikor a csendes utcát bakancsok csattogása verte fel. A függöny felé nyúltam, amikor félúton megállt a kezem. Az ablakon át is behallatszott az Internacionálé jól ismert dallama. Kirohantam az utcára. A túlsó oldalon néhány matrózsapkás katona ugrált lefelé a sok lépcsőn. Ahogy ugráltak, sapkájuk után úszva lobogott a vörös szalag.

3 Dancza János JEGYZETEK 1 Párttörténeti Intézet Archívuma: Egri Kir. Törvényszék 1920—B. 3864. III. 249. 1. - P. I.A.: Egri Kir. Törvényszék 1920—B. 2938., 112. 1. 3 E jegyzetben azokról az eseményekről teszek említést, amelyekről azon az emlékezetes napon mi nem tudhattunk. Elsősorban szeretném kihangsúlyozni azt, hogy bár az egri ellenforradalom szervezőinek komoly gondot okozott a város tekintélyes polgárai közül Budapestre szállított túszok sorsa, köztük a Füzesabonyban őrzött Szmrecsányi Lajos egri érseké is. Másrészt Szakái hadosztályparancsnok intelme, hogy alakítsanak egy 8-as bizottságot, amelybe feltétlenül válasszák be a Pestre menekült Lájer Dezső direktóriumi elnököt, hogy az ellenforradalom látszatát így elkenhessék. Ezt a megtévesztő manővert, mint az akkor megjelent röpcédulák és intézkedések igazolják — meg is indították, és maradéktalanul végre is hajtották volna, ha ezeknek a röpcéduláknak a megjelenése, és a kiadott intézkedések után nem érkezik Egerbe az V/10-es vörös tüzérüteg. Ez a tüzérségi egység a rendelkezésükre álló fegyveres erő tűzerejét úgy megnövelte volna, hogy az ellenforradalom katonai vezetői meggondolták magukat, és úgy döntöttek, hogy felveszik a harcot a Tormássy különítményével. Erre minden előkészületet meg is tettek, s mint említettem, ütegünket a beérkezés után alig másfél óra múltán a Szépasszonyvölgybe akarták tüzelőállásba irányítani. Amikor azonban kitűnt, hogy erre az ütegre nemcsak hogy nem támaszkodhatnak, de attól is tarthattak, hogy ellenük lép fel és a csendőröket is felvilágosították, nemcsak a katonai elgondolásaik omlottak össze, hanem most már ellenforradalmi mivoltuk is olyan tökéletesen lelepleződött, hogy kénytelenek voltak a városból elmenekülni. Tanulságos jelenség, hogy az akkori Egri Újság több számában az ellenforradalom tényének az elkenése érdekében zavaros tudósítások jelentek meg, amivel menteni igyekeztek az ellenforradalom vezetőit. Ezek a tudósítások egyszerűen tagadták, mintha Egerben 1919. május 1-én ellenforradalom lett volna. Azt akarták elhitetni, hogy itt: „félreértésről" van szó, és nem ellenforradalomról, amit az idézett elő, hogy a direktórium tagjai „minden ok nélkül" elmenekültek és a város vezetés nélkül maradt. Ezért vette kezébe a város vezetését Jankovics Dezső volt polgármester, Isaák Gyula volt alispán, és Szita Mihály alezredes. Érdemes ezekből a tudósításokból idézni: „Egri Újság 1919. május 3. Sorsdöntő órák. A május elsejei napok eseményei. Egerváros lakosságához! A városi katonai parancsnokság a mai napon a hatalmat Egerben átvette. A közrend és közbiztonság megóvásáról intézkedik. Minden intézkedés megtétetett arra vonatkozólag, hogy a város lakosságának épsége megóvassék! A megszálló csapatok bevonulása órák kérdése. A polgári hatóság a város bejáratánál kér kíméletet a megszálló csapatok parancsnokától. Saját érdekében figyelmeztetünk mindenkit, hogy a megszálló csapatokra ne lőjenek és ellenséges magatartást ne tanúsítsanak. A katonaság parancsait mindenki követni tartozik. Polgárok! Őrizzük meg nyugalmunkat a válságos órákban ! Ettől függ a város polgárainak és Budapesten letartóztatva levő túszaink élete ! A szesztilalmat a legszigorúbban fenntartjuk. Eger 1919. május 2. Jankovics Dezső polgármester Szita Mihály Isaák Gyula katonai parancsnok alispán" Ez eléggé érthető beszéd volt. Az a reményük azonban, hogy a cseh csapatok órákon belül megszállják a várost annak ellenére sem teljesült be, hogy küldöttséget menesztettek értük. Megjelent egy röpcédula is Kosztka csendőr-százados aláírásával, ami fegyverfogásra szólította fel az ellenforradalmárokat. Ezt a tényt a lap a következőképpen igyekszik elkenni: „Május másodika. Már kritikusabb hangulatban indult. Valami félreértett híradásra röpcédulákat bocsátottak ki, amely azt hirdette, hogy Budapestről 1500 főnyi tengerész csapat érkezik Egerbe s itt rabolni és fosztogatni fog. A röpcédula felhívott mindenkit, hogy ragadjon fegyvert a martalócok ellen s a lakosság tömegesen sietett is fegyverekért a Rossztemplom kaszárnyába. Néhány óra múlva már tele is volt a város fölfegyverzett polgárokkal. Ez persze jóidéig nagyban növelte az izgalmakat, de csak349