Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Mészáros György: Heves megye cigányságának nyelve és alkata

jeleskednek. A számtan is megfelelően megy, azonban az írás, olvasás rendkívül nehezen. A gyerekekre főleg az artikulációs zavarok jellemzőek. Hangok torzítása, felcserélése és kihagyása. Az artikulációs zavarok etiológiaja azonban igen széleskörű. Általában értelmi fogyatékosság okozza: pontatlan hallás-figyelem, az artikulációs mozgás ügyességhiánya. Ha a gyerekek eredményeit megvizsgáljuk szomorú képet kapunk, de figyelembe véve, hogy gyógypedagógiai alanyokkal van dolgunk, — eredményeik az 1967—68 tanévben mégis azt mutatják, hogy érdemes fáradozni velük, kellenek ezek a gyógypedagógiai osztályok. A kerecsendi gyógypedagógiai osztály tanulóinak eredményei: Kállai Gizella négyszer járta az első osztályt, évvégi átlaga 3,6, Suha Judit kétszer járta az első osztályt, átlaga 3,0, Suha Ilona négyszer, Suha Ernő kétszer járta az első osztályt, átlaguk 3,6, Pusomai József négyszer ismételte az elsőt és év végén is megbukott. Burai Gizella, Rácz József, Lakatos Ildikó és Szajkó Sarolta mindegyikük egyszer ismételt, évvégi átlaguk 4 körül volt. Maga Erzsébet háromszor ismételt évvégi átlaga 3,6 volt. A normál osztályba járó cigány gyerekek 6.—7. osztály után általában kimaradnak. Dolgozniuk kell. Ha gyógyítani akarjuk — már pedig akarnunk kell — a pszichopatologikus eseteket, akkor az iskolai oktatás türelmes fokozatain kell átformálni és megfogni a még hajlékony és idomulni tudó gyermek lelkeket. A fenti csak kiragadott példa a sok közül annak bizonyítására, hogy emberré válni nem adottság, hanem feladat, program és cél, amely az egész társadalom szervezett beavatkozását feltételezi és igényli. Összegzésül: társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy kölcsönös közelítéssel, az adott gazdasági és szellemi lehetőségekkel jobban élve eredményesebben és türelmesebben segítsük elő a cigányság asszimilálódását. Számuk évről-évre nő. 1941-hez viszonyítva országosan megtízszereződtek. Időben kell tehát velük törődni és számolni. Mészáros György SPRACHE UND STRUKTUR DES ZIGEUNERTUMS IM KOMITAT HEVES Im ersten Teil der Arbeit wird vom Verf. eine kurze sprachgeschichtliche Zusammenfassung gegeben. Auf diesem Grund werden die Zeit und die Ursachen der Auswanderung der Zigeuner aus ihrer Urheimat besprochen. Das Zigeunertum des Komitates Heves wird der Muttersprache nach gruppiert. Die Stammes- und Geschlechtsnamen der den walachischen Dialekt sprechenden Zigeuner und die Bedeutung dieser Namen werden ausführlich behandelt. In einer kurzen Tabelle werden die typischen und ausschlaggebenden Kriterien mitgeteilt, die zwischen den walachischen und karpatischen Dialekten bestehen. Der Statistik der Ortschaften, wo Zigeuner leben, wird eine geographische Karte beigelegt. Um die zahlenmäßige Zunahme zu schildern, werden die statistischen Daten der Konskriptionen des Komitates Heves und des ganzen Landes von 1900 und 1941 mitgeteilt. Im letzten Abschnitt der Arbeit läßt sich Verf. in psychologische Erwägungen ein. Das aus der Verschiedenheit der Assoziation der Zigeuner stammende Verhalten und dessen Folgen werden analysiert. György Mészáros 320