Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Mészáros György: Heves megye cigányságának nyelve és alkata

HEVES MEGYE CIGÁNYSÁGÁNAK NYELVE ÉS ALKATA Ny e l v Nyelvük minden oizonnyal egységes volt a bevándorlás előtt és nyelvfejlődésük csak később mutatott centrifugális tüneteket. Ekkor nyelvük különféle helyi, területi, sőt törzsi változásokra bomlott. Két-három évtizede azonban a cigány nyelv fejlődésére a centripetalitás jellemző. A Loväri cigány dialektus — a legelitebb oláh nyelvjárás — nemcsak adott és ad át lexikális és grammatikai elemeiből más cigány nyelvjárásoknak, hanem sokhelyütt magába is olvasztotta azokat. A Loväri, a romäni nyelv nemcsak hazai, de európai viszonylatban is ma már egyik legfontosabb (oláh) dialektus. Saját elnevezésük szerint (vlasiko rom 'oláh cigány') vagy ennek szinonimájaként a (cäco rom 'igazi cigány'). Nyelvük — cigányul: romäni nyelv — (rom 'cigány férfi') — az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó indiai nyelvek közül való. így rokona a hindinek (ma hivatalos nyelv Indiában) és a hindosztáninak (ma Pakisztán hivatalos nyelve). A cigány igeragozás régiesebb, mint bármely ma élő indiai nyelvé, a főnévragozás viszont újind jellegű. Ez az utóbbi bizonyítja, hogy a cigányság kivándorlásának időpontja K. u. 1000 körülire tehető. Ugyanis az újind ebben az időben terjedt el Indiában. Véleményem szerint kivándorlásuk kezdete 986 és 1193 közé tehető. Ezekben az években Észak-Nyugat Indiát súlyos rablótámadások érték. Először a mai Afganisztán területén lévő Ghazni uralkodója Szabuktagin emir, majd fia Mahmúd, — aki a szultáni címet is felvette — majd 1175 után Siháb-ad-din uralkodó támadott Indiára és könyörtelenül irtották a benszülött lakosságot. Az utóbbi el is foglalta az Indus és a Gangesz folyók vidékét. Ezek a rabló és pusztító háborúk adhatták a kezdő és döntő lökést a cigányok őseinek hazájuk elhagyására. A cigány szavak többsége indiai eredetű. Pl.: cigányban: manus, mas, raj, räni, Ion, kan, hindiben: manusya, mäns, räi, räni, lön, kän, magyarban: ember, hús, úr, úrnő, só, fül. Az északnyugat-indiai (un. kafír-dard) nyelvekben ugyanúgy képezik a számneveket, mint a cigányban. Pl. huszonegy a cigányban ,bis-ta-jek', az egyes dard nyelvjárásokban bisu-ek, bi-ga-ek'. Hazájukat elhagyva nagy hordákban özönlöttek Nyugat felé, rövidebb-hosszabb időt töltve Iránban, Törökországban és európai "őshazájukban", Görögországban. Hogy ez időben mikor történt, nem tudni pontosan, de annyi bizonyos, hogy 1416-ban jutnak el Erdélybe és onnan hazánkba. Tartózkodásuk alatt a környezet nyelvéből főleg lexikális elemeket vettek át. így Perzsiában pl. bacht (szerencse), zör (erdő), az anatóliai örmények között ärcic (ólom), kocák (gomb), kotor (rongy), Görögországban — föro (város), lulud'i (virág), a délszlávok körében — duma (beszéd), vréma (idő), cäso (óra), zeleno (zöld), a románoknál, vas (edény), inke (még), féri (csak), röta (kerék), muca (macska), és — természetesen — Magyarországon is, vö. birkozinel (birkózik), hordöve (hordó), stb. egy sereg szó rétegződött az ind alapnyelvre. 311