Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Molnár László: Porcelángyártással kísérletezők Apátfalván
A fiatal Hüttner József beadványa magabiztosságot és önteltséget árul el a porcelán készítését illetően. Kérelmét, amely egy újabb porcelángyaratási kísérlet kezdetét jelenti a későbbi keménycserépgyárra vonatkozó első ismert iratnak is tekinthetjük. „Nagyméltóságú, Méltóságos és Tisztelendő Pátriárka Érsek Úr ! Nékem Legkegyelmesebb Uram! Minekutána az Egri Nemes Tisztelendő Papnevelő-intézetnek Apátfalvi uradalmában a porcelángyárnak létrehozását magamra vállaltam: teljes igyekezetemet mingy árt oda kívántam fordítani, hogy a porcelán edények gyártásához szükséges anyagokat minél előbb fölkeresvén, a várakozásnak minden tekintetben megfelelő műkiállítással szolgálhassak. Azonban, mindhogy addig, a már itt határunkban fellelt szükséges anyagok közül, még oly nélkülözhetetlen agyagföld —- millyen Excellentiád Uradalmában a Fel Németi erdő szélében található — hiányzott, a porcellán edények gyártásához nem foghattam. Bátor vagyok ezért Excellentiádhoz, mint minden műiparnak Nagy Lelkű Előmozdítójához azon legalázatosabb esedezéssel folyamodni: hogy ha uradalmában, a fentebb megnevezett helyen található szükséges agyagföldnek gyáramhoz való hordását kegyelmesen megengedni, s ez által válalatomat, hálát nem ismerő kegyessége szerint pártolni méltóztatnék. Melly legalázatosabb esedezéseimet még egyszer újítani bátorkodván, nagy kegyelmű Pártfogásába ajánlott, felszentelt Kezeinek alázatos csókolása mellett maradok Excellentiádnak Apátfalván, Böjtmás hava 2-án 1843. legalázatosabban lekötelezett szolgája HUITTNER JÓZSEF Apátfalvi porcellán gyáros." 22 Az érseki gazdasági ülés 1843. március 5 és 12-én foglalkozott a kérelemmel és azt engedélyezte. 23 Ezzel elhárultak a feltételezett akadályok a porcelánkészítés elől az újabb apátfalvi gyáros elképzelései szerint. Valószínűleg Hüttner hitt abban, hogy felkészültsége, az apjától szerzett tapasztalatok és a környék fehér cserépedény gyártáshoz alkalmas különböző agyagjai elegendők a porcelán előállításához. A különleges nélkülözhetetlennek ítélt felnémeti föld bányászására kapott engedély elnyerése után nem egészen egy hónappal Dankó János jószágigazgató jelentésében igen megelégedetten nyilatkozik a porcelángyárról a papírgyár mellett. 24 A hozzáfűzött reményeket azonban Hüttner sem váltotta be, mint az előbbi vállalkozó, de alapját vetette meg egy sok évtizedig működő keménycserép üzemnek, amely jelentős hírnevet szerzett, nemcsak az országon belül, hanem külföldön is. Az idős Schnir András által elkezdett kísérletek mint azt az adóslevelek és szeminárium vezetőségének döntései bizonyítják nem jártak sikerrel. A második vállalkozó sem jutott el a porcelánig, nem pedig azért mert a szükséges ásványtani ismeretek hiányoztak, a vegyi elemzésekhez pedig megfelelő eszközök nem álltak rendelkezésére. A környék edénykészítésre alkalmas agyagjai között nem fordult elő kaolin, a porcelán egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. A fáradságos, de eredményt nem szülő munkát, a kezdetleges kísérleteket ezekben a esztendőkben Magyarországon már nem a bécsi udvar tiltó rendelkezései akadályozták, hanem a vázolt nagyfokú elmaradottság, ami még a reformkor esztendeiben is erősen éreztette hatását. A fenti adatok újabb bizonyítékai azoknak a törekvéseknek, amelyek a hazai kerámiaművességet szándékozták továbbfejleszteni a porcelángyártás irányában. Egyik esetben sem hoztak létre eredményt az Apátfalvi kísérletek. A porcelán hazai előállítására vonatkozó adatok azonban értékes láncszemekkel gazdagították XIX. századi kerámia történetünket. Molnár László 253
