Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Sugár István: Az egri vár postája a XVI. században
Czapy Mihály tizedest az életveszélyes szolnoki útért méltánytalanul kevéssel, 2 Ft-tal fizették meg. A futárbér tehát nem mindig állott arányban a megtett út hosszával és veszélyességével. Úgy tűnik, hogy Dobó figyelembe vette a futár rangját is. 4. AZ EGRI VÁR POSTÁJA A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Az 1552. évi ostrom után megszüntették a Pozsony—Eger közötti hadiposta vonalát, viszont az év utolján az ország XVI— XVII. sz.-i legjelentékenyebb postai összeköttetését állították fel Pozsony és Kassa között. Ez a Kárpátok hegykoszorúja biztonságos védelme alatt hatalmas félkörben kapcsolta össze a két nagyvárost. 38 A közvetlen postai kapcsolat nélkül maradt egri vár levelezését csak katonai futárai, valamint az egri—szabadhelyi lakosok urbáriumban biztosított futárszolgálata révén biztosíthatta. A szabadhelyieknek a levélszállítás fejében minden további jobbágyi tehertől való mentessége a XVI. sz. második felében megszűnt. Az 1567. évi urbárium ugyan továbbra is biztosította a földesuraknak, illetve a várkapitánynak a 12 mérföldes körzetben a díjazás nélküli mindenkori futárszolgálatot, de már súlyos földesúri terheket raktak a lakosok vállaira. (68 jobbágy, akinek háza van, 5 szabados és 6 nemes.) így gabonából tizedet és ötödöt tartoztak adni s azt a várba szállítani. A várba fuvarozott dézsmabúza rostálásához és tisztításához pedig munkaerővel kellett kiállniok. 39 Szabadhely lakosai tiltakoztak is a jogtalan terhek ellen, mivel szabadságukat a királyok mindig elismerték: „Régi szabadságuk és szokásuk szerint'" 12 mérföld körzetben „saját költségükön" végzett levélszállításon kívül a lakosok sem censust vagy taxát, se másféle szolgálatot az egri várnak nem adtak. 40 Közben Kassán egész postai —• hadipostai — gócpont alakult ki. A Pozsony—Kassa-i vonal felállításával egyidőben Taxis Mátyás „Magyarország postamestere" Kassától kiindulóan 25 állomáson át két vonallal behálózta Erdélyt Déváig és Nagyszebenig. Ez a fontos postai összeköttetés azonban csupán 1556-ig állott fenn. 41 Ettől függetlenül azonban Kassától hét postán keresztül Szatmárig is szerveztek egy fontos hadipostát. 42 Ezenkívül „Kassáról Kisvárdáig és más helyekre, ahol őfelsége hadserege táborban volt," rendszeres „extraordinarius postá"-t tartott fenn a kassai postamester. 43 Ezt — valamint az alábbi — sokrétű postai összeköttetést Ferdinánd és Erdély között e térségben dúlt háborúskodások tették szükségessé. A legfelsőbb hadvezetésnek megvolt tehát a lehetősége, hogy Egert ne a nehezen járható Kárpátokon át, de kelet felé a kassai vonalba kösse be. 1553. februárjában Pallavicini Sforzia és Zay Ferenc jelentést tett a bécsi királyi udvari kamarának bizonyos kiutalt 2 ezer Ft-nak az egri várostrom idején megsebesültek, az elhaltak özvegyei s a kitűnt mesteremberek jutalmazására, valamint posta felállítására (Legung der posst) s a diósgyőri vár megerődítésére való felhasználásáról. 44 Az iktatókönyv szűkszavú bejegyzéséből azonban nem tűnik ki, hogy hol került sor a posta, illetve posták felállítására. Az események ismeretében valószínű, hogy a kassai, illetve a szatmári postavonalakról van szó. Ezek az újonnan létesített postaállomások, illetve vonalak jelentősen segítették az egri vár postai kapcsolatát, hiszen ezeken át ún. „extraordinärius posta"-k révén bekapcsolódhatott a fennálló postahálózatba. Valóban. 1553-ban az egri vár számadásai szerint a szentmártoni postamester egy szolgája (postalegénye) részére kölcsönösségi alapon (nomine mutui!) 8 Ft-ot fizettek. Szentmárton pedig, — ahol „casteilum", megerősített hely is volt —, a szatmári s valószínűen a kisvárdai extraor dinari us posta vonalába feküdt. 1554. februárjában, amikor azután Bornemissza Gergely, mint az egri vár kapitánya, terjedelmes felségfolyamodványban fordult Ferdinándhoz, ilyen hatásos érvekkel kérte a 223