Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Sugár István: Az egri vár postája a XVI. században
Az egri futárok szolgálatuk során — Erdély kivételével — szinte az egész országot bejárták: Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse, Kassa, Szeged, Temesvár, Bács (Bács— Bodrog megyében), Újlak (Szerem megyében), Valpó és Verőce (Verőce megyében.) 3 A sok dél-magyarországi futárjárat az 1495. évi török katonai betörés elleni akcióval volt kapcsolatos. Sőt ekkor az egri várból egyenesen „exploratio" végett is küldtek levéllel futárt a délvidékre. A számadások tanúbizonysága szerint csak egy levélküldemény rendeltetési helye volt külföldi: Krakkó. A futárok bére az egyes rendeltetési helyek távolsága szerint változott és az egyes helységekbe megközelítően azonos díjazást kaptak. így Budára, Székesfehérvárra 1 Ft, Lőcsére 1,5, Temesvárra, Bácsra 2, Újlakra 2,5, Valpóra és Krakkóba pedig 3 Ft-ot fizettek a postálkodó futárnak. De akad néhány kirívó futárbér is. Pl. egy Kassa—Eger—Kassa útért az egri provisor csak fél Ft-ot húzott, Gergely apród pedig csupán 1 Ft bért vett fel az Eger—• Valpó—Eger igen hosszú útért. Viszont adódott eset, hogy az általánosságban 1 Ft-tal honorált budai útért 1,5 Ft-ot adtak. II. Ulászló királyi udvarának futárai (cursor regius) is megfordultak az egri várban. Pl. Pesthy Tamás, aki bár a kincstártól húzta a fizetését, mégis „a püspök megbízásából" egy alkalommal 6, máskor pedig egy másik királyi futár 2 Ft-ot kapott. 2. ESTEI HIPPOLITFUTÁRSZOLGÁLATA (1501—1509) Bakócz utóda Estei Hippolit sem lakott egyházmegyéje székhelyén. Az egri püspöki székében megerősítő 1497. évi pápai oklevél is engedélyezte részére az Olaszországban való tartózkodást. 4 Csupán két alkalommal egészen rövid időre látogatott el székvárosába, illetve az egri várba. Ebben az időben a vár jelentősége már valamelyest megnőtt s a kor színvonalán fel is fegyverezték. A levelezés témája nem egy esetben „per nécessita de castello , \ E korszak futárszolgálatát a püspök 1501—9 évi számadáskönyvei világítják meg. 5 Hippolit egri futárai is Bakóczéhoz hasonlóan csak a szükség alkalomszerűségével végezték szolgálatukat. Ez volt a korszak postája még Európaszerte. 6 Mivel a püspökföldesúr nem lakott Egerben, nem is rendelkezett kifejezett futárszervezettel, noha korábbi funkciójában, az esztergomi érseki székben négy állandó udvari postafutára volt, évi 116 dukát fizetéssel. 7 Az Estei hercegi ház olasz levélvivői (tabellarius) azonban megfordultak Eger s az itáliai Ferrara között. A futárok, akik általában lovon jártak, néhány kivételtől eltekintve magyarok voltak: Fekete Mihály, Latházi Máté, Lőrinc, Magyar (Hungarus) Albert, Balázs, Gergely, György, Imre és Miklós, valamint Szepesi Máté, Szécsi Péter és Taskandy Péter. Néhány esetben megemlítik a számadások, hogy szolgák (famulus) voltak a futárok, máskor pedig deákokról (Ambrus, György) szólnak. Még Imre istállómester is végzett futárszolgálatot. 1503-ban két esetben követ (nuntius) vitte a levelet Egerből Budára. Különlegesebb levélszállítás volt, amikor „egy gyalogos ember"-re\ küldték a levelet Egerből Budára, a másikban pedig Budáról egy kereskedő hozta azt magával Egerbe. Az egri vár levélforgalma Hippolit korában az országnak csupán szűk területére szorítkozott. Egynéhány esettől eltekintve kizárólag Budán és Esztergomban jártak az egri postálkodó futárok. A vizsgált négy év (1501, 1503, 1508—9.) alatt csak két esetben szerepelt Diósgyőr, 1—1 esetben pedig Drégely, Szabolcs és Szatmár vármegye. Természetesen csak azokat az eseteket vettük figyelembe, amelyeknél feltüntették, hogy a futárt levelekkel (cum litteris, cum certis litteris) küldék. A futárok bére ekkor már meglehetősen kialakult taxa volt. így az Eger—Buda—Eger és az Eger—Esztergom—Eger útért általában 75 dénár, illetve 1 Ft volt a fizetség. Ebben a vi216
