Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Kovács Béla: Kabarok és palócok
94 Sebestyén, I. 280—285. 95 Sebestyén, П. 488—505. 96 Rajeczky. 97 Horger, MNy. XVII. 113—114. 98 Tanácskozás I Györff у. 99 Györffy György lektori véleményében bár lelkes kísérletnek nevezi a tanulmányt, úgy véli, hogy a szerző túl merészen következtetett. Tanulmányunkat mi sem végleges megoldásnak, csak a probléma vizsgálata során egybevágó adatokkal támogatott, tovább kutatandó hipotézisnek tartjuk. IRODALOM Bakó Ferenc: Maklár. (Településnéprajzi tanulmány.) Az egri múzeum évkönyve = EMÉ, II., 1964. Bakó Ferenc szerk. : Módszerek és feladatok. Palóc tanácskozás. Eger, 1967. november 10—11. Palóc kutatás. Módszertani Közlemények. I. Eger, 1968. Bartha Antal: A palócokról. PALÓCFÖLD, 1. sz. 1969. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 1958. Beér János—Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében. Bp., 1966. Beliczky János: A palócokról. A palóc nép és a palóc név eredetéről. PALÓCFÖLD. 3. sz. 1968. Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. Bp., 1967. Békefi Rémig: A pásztói apátság története. Bp. 1898—1902. I— II. Bihari József: Szláv örökség a Heves megyei földrajzi nevekben. (Az egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei) Eger, 1968. Calepinus: Septem linguarum hoc est lexicon Latinum. Patavii, 1758. Sz. Czeglédy Ilona—Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma. Arch. Ért., 1964. Czeglédy Károly: Sarkéi. MNy. XLV. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I— V. Bp., 1890—1913. Csefkó Gyula: Palóc. MNy. XL. Csemegi József: A tarnaszentmáriai templom hajójának stíluskritikai vizsgálata. (Antiquitas Hungarica) Bp., 1949. Deme László: A hangátvetés a magyarban. MNy. XL. Diószegi Vilmos: A palóc etnokulturális csoport határai és kirajzásai. (Népi kultúra — Népi társadalom.) — A MTA Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyve I. Bp., 1968. Dlugoss: Históriáé Poloniae Libri XII. Lipsiae. 1711. Entz Géza: A középkori Magyarország falképfestészetének bizánci kapcsolatairól. (Műv. tört. Ért.) Bp. 1964. Eri István—G. Krámer Márta—Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok. (Magyar Műemlékvédelem, 1959—1960.) Bp., 1964. Givi, Gaprindasvili : A Vardzia barlangrendszer. Györffy György: A kun és komán népnév eredetéhez. (Antiquitas Hungarica. II.) Bp., 1948. Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA II. Osztály Közleményei. Bp. 1952—53. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963. Györffy György: Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. Ethnographia, 1965. Hampel Józsej : Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiről. Bp., 1907. Erén, Hasan— Fais Dezső: A székely név magyarázatához. MNy XXXIX. Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp., 1916. Holl Imre—Nováki Gyula—Sz.Póczy Klára: Városfal maradványok a soproni Fabricius-ház alatt. Arch. Ért. 1962. Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése. TURUL, 1912. Horger Antal: Mén és Pásztó. MNy. XVII. Horger Antal: A mássalhangzók kieséséhez. MNy. XXVIII. Horváth János: P. mester és műve. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp., 1966. Jakubovich Emil— Pais Dezső: Ómagyar olvasókönyv. Pécs, 1929. Jerney János: A palócz nemzet és palócz krónika orosz és lengyel évkönyvek nyomán. Magyar Történelmi Tár, I. Bp., 1855. Kampis Antal: A feldebrői altemplom. Műv. tört. Ért. Bp., 1955. Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve — Liber Sancti Johannis. Adatok az egri egyházmegye történelméhez II. Eger, 1886. Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp., 1900. 174
