Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Kovács Béla: Kabarok és palócok
JEGYZETEK 1 A tanácskozáson elhangzott felszólalásokat tartalmazó kötet: Bakó, 1968. A beszámolókra Tanácskozás/név megjelöléssel hivatkozunk. 2 Diószegi, 217—251. 3 TanácskozásjGyörffy 4 TanácskozásIGyörff y. Vö.: Csefkó, MNy, XL. 115—6. 5 Györffy, 1948. 158—176. e Jerney, 29. 7 Beliczky, 55—60. Álláspontját vitatja Bartha, 97—101. 8 Hóman, 97. — Németh, 223. — Horváth, 24. »Györffy, /965.411—431. 10 Györffy, 1959. Al. 11 Pauler—Szilágyi, 67. 12 Pauler—Szilágyi, 124. 13 Németh, 39. 11 A kazárok vallási és társadalmi viszonyaira lásd a keleti történetírókat Pauler-Szilágyi idézett munkájában. 15 Györffy, 1959. 44. 16 Németh, 238—240. 17 Horváth, 24—25. 18 Pais, 1926. 18 Tolsztov, 104—107. 20 Karácsonyi, 43—46. 21 Györffy, 1963. 44. 22 Györffy, 1963. 737. 23 tfd/waw, 89—114. 24 Györffy, 1959. 75. lap 239. jegyzet és TanácskozásjGyörffy. 25 Györffy, 1959. 76. 26 Györffy, 1959. 44—76. Pl. : Kazár, Káliz, Kővár, Oszlár, Varsány, Örs, Berény, Tárkány, Székely. 27 Bárczi, 152. — E. Hasan-Pais, MNy. XXXIX. 28 Kniezsa, 1938. 436. 29 AWJ, MNy. XLIX. 494. 30 Pais, MNy. XLIX. 284. 31 Németh, 244. 32 A helyneveket Györffy, 1963 és Csánki köteteiből gyűjtöttük. 33 Németh, 244. — Vö.: Pais, MNy. XLIX. 284. Jfófe/, 311—313. 34 Rédei, 311—313. — Vö.: Szentpétery, 1/1. 108. reg. — Ugyancsak 1165 körül kelt oklevélben Fonsol ispán neve szerepel: Szentpétery, 1/1. 110. reg. — Az 1067-es századi alapítólevélben Szihalom határjárásánál Fonsol és Fonsol Fenerie helyneveket találjuk. Lásd: Kniezsa, 1938. 462. és ÁUO. I. 24—25. A Baranya megyei Árkii¥/monostor birtoka volt: Györffy, 1963. 271. 35 Kniezsa, 1938. 456. 36 Melich, NyK. XXXVI. 482^83. 37 Kniezsa, Nyr. LXXXVI. 326—329. 38 Dtugos, a 1205. évnél. — Vö. : Jerney, 54. 39 Hodinka, 28—29., 41. 40 Czeglédi, MNy. XLV. 50. 41 Melich, 1957. ezeket a neveket magyarnak, esetleg kunnak tartja. A kun, tehát a török nyelvi eredetre bizonyíthat az 1292-ben az egri káptalan által kiadott oklevél, amelyben a Bars megyei maróti keresztény kunok birtokai között Wezeken is szerepel: ÁUO XII. 534. — A Vezekény helynevet Bihari, 161. szlávból eredezteti. A szerző tanulmánya túlzottan elfogult, etimológiában — a történeti adatok figyelembe vétele nélkül — csupán a szláv származtatás lehetőségét veszi figyelembe. — Dr. Kiss Lajos — akinek lektori véleményét ezúton is köszönöm — a wiece, veza szavakat nem töröknek tekinti, hanem az ősszláv *vezti 'utazni' származékának tartja, 'talpra vagy kerekekre szerelt mozgatható ház' értelmezésben. (Lásd: Vassmer, I. 176.) A krónika szövegében szereplő „ipsi magis proprio et usitato vocabulo" meghatározás azonban csak a palócok nyelvére vonatkozhat. A wiece, veza szavak a szláv nyelvekbe is átvett török bez 'takaró, nemez', çadir bezi 'sátorlap' származékai lehetnek, mint ahogyan török jövevényszó az oroszban a sater török çadir 'sátor' szó is. Vö.: Langenschneidt, HA. 210. — Több esetben a Vezekény helynevet besenyő birtokok környezetében találjuk: Nagy, 1969. 42 Köncsög kun kapitány 1347-ben tizenkét nemezsátor alatt lakó kunnak megengedte, hogy Tötös királyi ajtónálló mester birtokain verjen szállást: Jakubovich— Pais, 171—172. 43 Horger, MNy, XXVIII. 140—145. 172
