Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Kovács Béla: Kabarok és palócok
Orosz-, Lengyel-, Cseh- és Németországban is megtaláljuk; korukat a IX— XI. századra teszik. 67 Anonymus tehát a nemzetségi birtokviszonyok ismeretében a kun vezérek által elfoglalt területen ott határozza meg a patai vár helyét, ahol a nemzetségfő téli szállását sejthetjük. 68 Az erődítés építési ideje is összeegyeztethető a településtörténeti adatokkal. Lehetséges, hogy a Pata által épített várnak már korábbi előzménye is volt, mert a Várhegytől dél felé, az Előmály nevű dombon 1965-ben és 1968-ban egy avar temető 670—740 közé keltezhető részét tárta fel Szabó János. Ugyancsak ő végzett kutatásokat a Várhegytől nem messze fekvő Póc-tetőn, ahol egy korai Árpád-kori templom alapozását és néhány sírt tárt fel. 69 Még a múlt század végén került elő földmunka során a falu közelében levő Csákberek pusztán egy honfoglaláskor szablya, amellyel együtt kengyelpárt is találtak. 70 Nemcsak a Várhegyen, de a jelenlegi falu közelében más helyen is került elő X— XI. századi telepanyagra utaló kerámia. 71 Mindezek azt bizonyítják, hogy a honfoglalást megelőző században, de a honfoglalás korában is a patai Várhegy környéke lakott volt és a település-földrajzi adottságokat kihasználva az erődítés helyét jól választották ki. A Gesta jelentéktelennek tűnő adatát tehát történeti és régészeti adatokkal tudjuk támogatni. Környékünk világi célra szolgáló építészeti emlékei közül igen korainak tartjuk a siroki vár egyes részeit. A vár az Aba nemzetséghez tartozó családok birtokában volt. Bár első okleveles említését csak 1320-ból ismerjük, 72 mégis feltételezzük korai keletkezését. Az évek óta folyó feltáró munkák során olyan megfigyeléseket tettünk, amelyek állításunkat igazolják. 73 A riolittufa hegycsúcson a XIII. században kőből épült vár előzményeként olyan sziklába vágott erődítési rendszert ismertünk fel, amelynek analógiáit nem ismerjük a magyar várépítési gyakorlatban. Az erődítés tulajdonképpeni magja a könnyen megmunkálható tufába vágott folyosó- és teremrendszer, amelyhez könnyen védhető, szűk, lépcsős feljáró vezet az alacsonyabban fekvő védelmi övből. Az itt álló, sziklából kifaragott kaputorony falában olyan befelé szélesedő, lőrés-szerű kiképzés van, amelynek formája kétségtelenné teszi, hogy a kapu védelmét még kézi íjjal biztosították. Ezt a korai erődítésrendszert építették át a XIII. század, majd a későbbi idők folyamán: kőből készült falakkal erősítették meg a felső várat, az alsó védelmi rendszert gazdasági résszé alakították át. Hasonló, de jóval nagyobb méretű sziklába vágott erődítéseket Grúziából ismerünk. Ezek építési idejét a X— XI. századra teszik. 74 Az erődítés helyének megválasztása, az építkezés technológiája, a részformák kiképzése nagyon hasonló a grúziai építményekéhez. Végső követkéz tetéseket természetesen csak a teljes feltárás után tehetünk, de véleményünk szerint a siroki vár korai részének építészeti párhuzamait a Kaukázus vidékén kell keresnünk. (Lehetséges, hogy a környéken meglevő, hagyományosnak tartott sziklába vágott lakóhelyek is kapcsolatba hozhatók valamiképpen ezzel a területtel. Sirok, Egerszalók, Noszvaj, Szomolya, Demjén és Cserépfalu községekben találjuk ezeknek a lakásoknak a legérdekesebb példáit.) A sziklába vágott építkezésekkel kapcsolatban kell megemlítenünk a környékünkön található ún. „kaptárkövek" kérdését is. A természet által kúp alakúra formált sziklákba bevésett fülkéket találunk, amelyeket korábban kultikus szobrok, vagy őskori temetkezési urnák helyeinek tartottak. Az utóbbi évek kutatásai bizonyították be, hogy a fülkéket valaha méhészkedésre használták. A kaptárköveknél végzett ásatások alkalmával XI— XV. századi kerámiát találtak. A kutatók feltételezik, hogy az ilyen fajta méhészkedést a környékünkön megtelepült kabar népesség utódai folytatták. 75 A kaptárköveket általában ott találjuk, ahol a sziklaépítkezések is megvannak. A siroki vár alatti sziklákon több, bizonytalan formájú, teljesen lekopott, de kaptárfülkének tartható bevésés nyoma található, de egy fülke teljes épségben maradt meg a vár alatti ÉNy-i szikla déli oldalán. 76 A néhány kilométerre fekvő Fedémes község neve is a méhészkedéssel hozható összefüggésbe. 77 A Deménd, Egerszalók, Noszvaj, Szomolya, Cserépfalu, Cserépváralja, Kacs, Bogács és Tibolddaróc körzetében csoportosuló kaptárköveket nem magyarázhatjuk csak természet168
