Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Kovács Béla: Kabarok és palócok
csatlakozott népek jogállásának, hiszen északon és északkeleten az elfoglalt terület határvidékére esik. Természetesen az eddig elmondottak még nem döntőek a honfoglaláskori településtörténet szempontjából, mert joggal mondhatjuk, hogy Anonymus a királyi megyerendszer kialakulása során megváltozott, de a hagyományból még ismert nemzetségi birtokállapotokat vetítette vissza a honfoglalás korába. A nemzetségi szállásterületek vizsgálata sem vezet tehát megnyugtató eredményre, még akkor sem, ha bizonyos egyezéseket megfigyelhetünk a jelenleg palócnak tartott vidék és a kabarok által megszállt terület között. A kabar népnév nem egységes etnikumot jelez. Györffy György megállapította, „hogy ezek etnikailag többféle elemből tevődtek össze, amelyek között valószínűsíthető a türk kazár, az iráni káliz (koromza), az alán oszlár (varsány), a bolgár szuvar, bércei és székely jelenléte. Összefoglaló nevük korábbi politikai hovatartozásuk után kazár, török nyelvük nyomán kővár (kovarc), nomád megjelenésüket tekintve palóc (kun), magyarokhoz való viszonyuk szerint fekete magyar." 25 A magyar törzsi helynevekhez hasonlóan ki lehetne válogatni olyan névanyagot (Káliz, Kozár, Varsány, Tárkány, Berény, Bércei, Ság, Oszlár), amelyet „kabar"-nak nevezhetnénk és területi elterjedésük is szétszórt az egész országban, akár csak a magyar törzsi neveké. 26 Hiába vizsgáljuk a település- és birtoklástörténeti adatok alapján ezeket, a probléma meg oldásában nem sokat segíthetnek. A törzsi névből alakult helynevek ugyanis éppen nem az illető törzs eredeti szállásterületét jelzik, hanem későbbi, erőszakos és tudatos telepítés állapotát rögzítik, amelynek idejét a törzsek széthullásának és a királyi vármegyék megalakulásának idejére tehetjük. A földrajzi nevek csoportjából tehát olyan török jellegű helyneveket kellene elkülöníteni, amelyek nem kabar törzsi-, személy- és méltóságnévből, hanem közszóból alakultak ki, a kabarok által elfoglalt területeken megtalálhatók és korai előfordulásuk okleveles anyaggal bizonyítható. Nyelvészeink között vitatott, hogy vannak-e egyáltalán ilyen helyneveink. A Küküllő és Karaszó (Krassó) folyóneveken kívül egyedül a Csigla 'gyepű' és az avar( ?) eredetű Bécs nevét sorolják ide. 27 Kniezsa István véleménye szerint a Mátra alján azért hiányoznak ezek a helynevek, mert a kabarok a honfoglalás után vagy hamar elmagyarosodtak, vagy nem egy tömegben, hanem szétszórtan telepítették le őket és így a helynévadásban igen csekély szerepük lehetett. 28 Ha a Csigla török c'ygla 'kerítés', 'sövény', 'gyepű' szót ilyen török szónak tekintjük, hasonló értelmet fedezhetünk fel a Boly, Bolya helynévben, amely a török boq^bog 'köt, megköt' igéből származik a boyul 'ami össze van kötve' alakon keresztül a boul^ boly hangalakká fejlődött. 29 Hasonló értelmű magyar eredetű helynevekkel Fancsal, Fancsika, formában találkozunk, amely a fon igéhez tartozó fans vagy fancs igei alapszóból való 1 képzős névszói alakulat. Pais Dezső az ugocsai és bihari Fancsika helynevek alapján ezeket a településeket a sövények, gyepük fonására, rendbentartására telepített határőrök falvainak tartja. 30 A Boly, Bolya, Bolyk, Bolyok formában meglevő helynevet Abaúj, Heves, Borsod, Zemplén, Nógrád, Baranya, Temes, Tolna és Hunyad megyékben találjuk meg, tehát egyrészt az eddig említett kabar szállásterületeken, másrészt Baranyában, Tolnában és a Temesközben, ahová Anonymus Vájta és Ete kun vezéreket telepíti le. A török nyelvben meglevő p> b> v szókezdő hang változását ismerve 31 talán a Boly, Bolya helynevek mellé lehetne sorolni a Póly, Pól, Pél, Pély és talán a Baja és Vaja helyneveket is. Póly falu van Abaújban, Pély Hevesben, a Bodrog megyei Baja (Kunbaja) határában Kálizút földrajzi nevet találjuk. Esetleg ide sorolhatnánk a Páli nevet Baranyából, ahol Kozár és Karasou nevek szomszédságában találjuk, Bodrog megyéből, ahol Páli falu határában Boya név fordul elő, Borsodban viszont Bolyok határában van Páli név. Bála Békés megyei falu templomát Hímesigház-пак hívták és inkább sövényből font falú templomra kell ebben az esetben gondolnunk, mint ahogy az Anony11* 163
