Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században

még a minden bizonnyal török jellegű nyelvet beszélt kabarok szállásterületének központjában a Sár (Abasár) helynév feltűnése. 92 Átány: a Kisköre esetében említett meggondolás alapján Átányt is a besenyő szállásterülethez soroljuk: kérdés, hogy maga a név nem származhat-e a tör. A ta ( = 'apa') szóból. Ebben az esetben az Abád és rokon helynevek mintájára alakult volna. 93 Kömlő nevével csak az Átány és Kisköre esetében is alkalmazott szempontok jegyében számolhatunk a besenyő régészeti emlékanyag kutatásában. 94 Abád nevének eredete — éppen, mert Thonuzoba nemzetségének székhelye — nem lehet kétséges. 95 Ugyancsak bizonyos a Szalók nemzetség besenyő eredete; eszerint tehát, ahol a nemzetség nevéből alakult helynevek találhatók, joggal számolhatunk besenyő lakossággal. 96 Derzs nevét összevetve a kun ters szóval, a székely helynévvel, mindenképpen török eredetűnek tartjuk. (PAIS D.: Magyar Nyelv, XXIII. 1927. 507.) 97 Thomaymonustra, 1402.: MÁLYUSZ: II/l. 2131. sz. 98 Tiszaburát ugyancsak a Tomaj nemzetség szállásterületén való fekvése révén soroljuk a besenyő területhez. 99 Bő neve mai alakjában magyar: közel áll azonban a csongrádi Bőid, Bőd nevéhez, amelynek közelében szintén besenyő településeket találunk. (1. alább.) A Tiszabura esetében említett meggondolások alapján szintén a besenyő szállásterülethez soroljuk. 100 Besenyszög neve kétségkívül a népnévvel kapcsolatos; egyértelműen besenyő lakosságra vall. 101 Nagykörű neve esetleg a Kisköre név egyik párhuzama is lehet. 102 KWRW alakban, 1418.: FEJÉR X/6. 138. 103 Swl alakban: 1399.: MÁLYUSZ I. 5843. sz. 104 PÁLÓCZI HORVÁTH A.: Folia Archaeologica, 1968. s.a. 105 Ezidáig közöletlen anyag, MNM. TM. 155/1876. 1—5. sz. Itt köszönöm meg Temesvári Ferenc osztályvezető úr szívességét, hogy a megfelelő fényképekkel lehetővé tette az erdőtelki sírlelet fel dolgozását. 106 HORVÁTH T.: Archaeológiai Értesítő, 1934. io7

FOLTIN: 1885 m, S

kk. 108 HORVÁTH: Archaeológiai Értesítő, XLVII. 1934. 141. 109 Idézi: CSALLÁNY GÉZA: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, II. 1959. 56. 110 TARICZKY E.: 1906. 11. sk. 111 A leletet 1967 őszén a Magyar Nemzeti Múzeumban Dr. Dienes István és Dr. Temesvári Ferenc urak szívessége révén tanulmányozhattam. 112 CSALLÁNY GÉZA: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, II. 159. 56. 113 Vö.: FEDOROV—DAVIDOV: 1966. 114 SZABÓ K.: 1939. 604. kép, p. 125. 115 SZABÓ K.: 1939. a munkaeszközök között említi a lakitelki példányt. — Az egri párhuzam a szokottnál hosszabb nyak révén sem lehet más, mint harci balta (fokos vagy bárd). 116 L. a Képes Krónika 1. oldalát. — Meg kell jegyeznünk, hogy a kun harcossírokból származó szablyák maguk csak annyiban emlékeztetnek a Képes Krónikában ábrázoltakra, hogy valóban eltérnek a honfoglaláskoriaktól. Ugyancsak elütntek attól a szovjet kutatásban kun eredetűnek tartott szablyaanyagtól, amely a XIII—XIV. századra keltezhető. Vö. : FEDOROV—DAVIDOV: 1966. 117 Párhuzamai például a szovjet kutatás szerint az oroszföldi XIV. századi nomád régészeti hagyatékban is szerepelnek: GAVRILOVA, A. A.: Szovjetszkája Arheologija, 1964/2. 164—170. 118 Lakitelek mellett, szinte tőszomszédságában szerepelnek a XI. században említett, Alpár környékén lakó besenyők. KNIEZSA: 1938. 119 Nemesvölgy: HAMPEL I. 1894. t. 120 Bárca: PÁSTOR, J.: Slovenská Archeológia. 121 FRANKEN, M.: 1944. Taf. 28/2.: Salgen, keltezetlen alamann lelet. — Taf. 28/3.: Augsburg, Riedinger Weberei, VII. század. 122 Közöletlen: Lsz.: 55.253.1. 123 Vö.: PLETNYEVA: 1962. 134. skk. anyagával. 124 Lásd: NAGY Á.: 1968. 76. skk. 125 GAVRILOVA: Szovjetszkája Arheologija, 1964/2. rísz. 1/1—1/3. 126 CSALLÁNY GÉZA: i. m. 56—57. 127 Bizonyos időbeli eltérést a magyarországi és az oroszföldi nomád régészeti leletanyagban mindenképpen kell keresnünk: nevezetesen azt, hogy a magyarországi nomádok különböző hullámainak régészeti emlékei konzervatívabbak, tehát a XI. századi oroszföldi párhuzamokhoz képest (FEDOROV—DAVIDOV: 1966. 35. skk.). 128 NAGY: Archaeológiai Értesítő, XII. 21. skk. [0* 147