Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században
59 NAGY Á.: 1968. 81—82. 60 Ugyanúgy, ahogy a VI— VIII. századi szláv temetkezések sem kizárólag kurgántemetkezések Г 61 Vö.: KNIEZSA: Századok, LXXVII. 1943. 474—5. 62 Közölve: WENZEL I. 24. — FOLTIN: 1883. 20—26. 63 Az oklevél hitelességéről: KUMOROVITZ: Századok, 97. (1963) 3. 64 Ilyen belső, a hitelesség mellett szóló érveknek hisszük a Regnum Pannonicum és Magnus Dux kifejezéseket, a Salamon és a hercegek felsorolásában követett rendet (Rex Salomon, Dux Magnus, Dux Ladizlaus). 65 „.. .tendit (sc. meta — NÁ.) ad viam per quam venitur ad sepulturas Bissenorum. .. " FOLTIN ; 1883 21 66 „puteus Bissenorum" FOLTIN: 1883. 21. 67 „XXX équités, XX Ungari et (X) Bisseni" FOLTIN: 1883. 22. 68 Talán éppen a besenyők sírhalmaihoz vezető utat említik Bögér Besenyő keleti határainak bejárásánál: „stratam que de Maklar ducit in villám Buda." KANDRA: 1885. 368. — Vö.: SZABÓ: 1927. 7. 69 Ugyanúgy, ahogy egészen a XIV. századig megkülönböztették a besenyő, a szláv (sepp. sclavorum), vagy általában a pogány (sepp. paganorum) temetkezéseket. 70 KANDRA: 1885. 40. skk. 71 KANDRA: 1885. ih. 72 SZENTPETERY: no. 2123. 73 FOLTIN: 1883.22. 74 KANDRA: 1885. ih. 75 Pl. ahogy a Megyer törzs is a Duna két partján települt meg, nagyjából a középkori Fejér megye területén. 76 Úgy látszik, hogy a XIII. században már kiveszett a használatból a besenyők sírhalmaira utaló dűlőnév; legalábbis Bögér Besenyővel kapcsolatban nem említik. 77 Vö.: KNIEZSA: Századok, LXXVII. 1943. a török eredetű helynevek ethnikai meghatározásának bizonytalanságáról. 78 Vö.: KNIEZSA: 1937. 79 KNIEZSA: 1937. túlságosan kritikus a besenyő településterületek meghatározásában: alább kiderül, hogy besenyő szórványokkal nemcsak besenyő urak kezén volt területeken kell számolunk, s az is, hogy a besenyő urak birtokain a szolganép nem kizárólag besenyő elemekből állott, 80 Buger Beseneu: KANDRA: 1885. ih. — SZABÓ: 1927. 5—8. — KNIEZSA: 1938. 407. 81 Dormánd : igei eredetű török személynév ('Dorman') magyaros alakja. (RÁSONYI NAGY L. : Nyelvtudományi Közlemények, XLVI. 1923. 136.) — Emellett szólnak a falu nevére vonatkozó középkori adatok: 1417. szept. 9.: Dormanhaza-i család: MÁLYUSZ: I. 5996. sz. — 1431.: Lad. de Dormanhaza. FEJÉR: X/7. 439. 82 Abony: Obon: 1261/71. (SZENTPETERY no. 2123.) 8a Kerecsend: 1261/71. (SZENTPETERY no. 2123.) A név török, eredetéről: VÁMBÉRY: 1892 123. — Ugyancsak a török nevek közé tartozónak véljük, hasonlóan a többi ragadozó, illetve vadászmadaraink nevéhez (vö.: LÁSZLÓ: 1944. 20—21.) — A név orosz, pontosabban orosz közvetítéssel való hozzánk kerülte mellett érvel: GOMBOCZ: Nyelvtudományi Közlemények, 45. (1917—20.) 186—193.; BÁRCZI: 1966. 47., 49. BÁRCZI: 1941. 160. — A Kerecsenéi és Karácsond hangzásbeli rokonság alapján nem hihetetlen, hogy mindkettő török eredetű, s a Karácsond, valamint velük rokon helynevek nem a szlávos ünnepnévből erednek. A Kerecsend, Kerecseny szavunk török eredete mellett szól, hogy hazánkban szinte kizárólag olyan helyeken fordul elő, ahol a közelben besenyő települések is vannak: Heves, Zala, Borsod megyék területén pl. 84 A Vezekény helynevek, akárcsak a Kerecsend és a vele rokon helynevek, többnyire olyan vidékeken fordulnak elő, ahol a közelben besenyő szállásterület is kimutatható : Bars megye, Sopron megye (Veszkény!), Heves megye területén. A barsmegyei Vezekény szomszédjában találjuk a feltétlenül kun eredetű COLBAZ ('kolbász') helynevet (SZENTPETERY no. 1712.; WENZEL: XII. 534.). MELICH: 1957. 58. meghatározását, amely szerint magyar vagy kun eredetű a Vezekény helynév, kiegészíthetjük a besenyő eredeztetés lehetőségével. 85 FEKETE L. : 1968. 57. APély és Tepély helynevek között alkalmasint ugyanaz a kapcsolat lehetséges, mint a Recsk és Derecske között. 87 Tepély: tör. „tepe", = 'domb', 'tető'. FEKETE L.: Magyar Nyelv, XXXII. 1936. 288—291. 88 Zalamegyei párhuzamok: Tepej (Thapay, Thopey) és a csongrádi Tápé (a középkorban: Tapai, Thapey; GYÖRFFY Gy.: 1963. 905.). 89 RÁSONYI NAGY L.— PAIS D.: Magyar Nyelv, XXV. 1929. 121—127. 90 Kisköre a környező, besenyő eredetűnek meghatározható települések révén számítható a besenyő szállásterülethez, pontosabban ahhoz a területhez, amelyen besenyő régészeti leletanyag várható. 91 Sarud nevét a török Sar, sári, sárig alapján számítjuk török (besenyő) eredetűnek. Emellett szól 146
