Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században
A vizsgált besenyő településcsoportok körzetében magyar, törzsi eredetű helynévanyagunk sem ritka. Ezek a következő sorrendben tapadnak az egyes besenyő településcsoportokhoz: (kiegészítve a népnevekkel!) *iЩB 3 : B,: Székely Orosz Tárkány Kürt Ladány Keszi Székely (út) Jenő Varsány Tarján Jenő Tárkány Kércs 215 Kürt 216 Varsány Kürt Kéri Kér(egyház) 217 Tarján 218 S 5 : Tarján 211 Sajátos jelenség, hogy a felsorolt törzsi eredetű és a segédnépekre utaló helynevek minden esetben közelében vannak, szinte övezik a besenyő településcsoportokat. Megoszlásukban is bizonyos rendszer figyelhető meg: minden települési egységnél fellelhető a Tárkány vagy Tarján 220 helynév. Meglepő és nehezebben magyarázható a Kürt 221 viszonylag sok előfordulása. A Kér, Keszi, Jenő feltűnése nem ad okot különösebb feltevésekre. Rendkívül érdekes a „katonai segédnépek" nevének előfordulása. Hiányzanak az alpárkörnyéki és a Szeged melletti besenyő települések közeléből. Feltűnő, hogy az Orosz helynév — amely a dévényi kapu őrzésére telepített határőröknél több alkalommal előfordul — , itt egyetlen alkalommal szerepel, s akkor sem a borsovai marchia területén, hanem a határvidéktől távolabb, a borsodi, kisszámú besenyők mellett. Lehetséges, hogy nem akarták ezeket éppen az orosz területek felőli utak mentén elhelyezni. 222 Érdekes, hogy a 2—2 alkalommal feltűnő Varsány és Székely helynevek ugyanazokon a településcsoportokon, a borsovai és az abádkörnyéki besenyőknél vannak. 221 ' Megjegyzendő, hogy az Abád környéki települések közelében említett Székely út mellett Csaba uta 22i is található. A felsorolt helynevek sajátos megoszlásából arra következtethetünk, hogy a „katonai segédnépek" letelepítésénél a bevándorolt nagyobb csoportokat katonai vagy társadalmi egységeik (druzsina?) szerint kisebb tömbökre osztották, s több „katonai segédnép" (besenyők, székelyek, varsányok, oroszok) csoportjait a magyar törzsekből verbuvált, alkalmasint ugyancsak katonáskodó kötelékekkel együtt telepítették le, mintegy a magyar egységek őrizetében. 225 Ilyenformán tehát a vizsgált besenyő településcsoportok nem kimondottan besenyő egységek voltak, hanem különböző „katonai segédnépek" keverékei. Az így létrejött településcsoportok egyes ethnikai elemeinek egyszerre való letelepítése közvetlen adatokkal bizonyíthatatlan ; letelepítésük, illetve ilyen egységekbe való szervezésük lehetséges legkésőbbi időpontjának azt a kort kell tartanunk, amikor a Tisza mentén még szükséges volt ilyenfajta védelmi vonal megteremtése. 226 A tiszamenti „katonai segédnépek" megtelepítése más szóval azelőtt kellett történjen» mielőtt a fejedelem, vagy a király a XI. századi Magyarország teljes egészét, legalábbis a Tiszán túl eső részeit is maradéktalanul uralma alá vonta. A Tisza mente, legalábbis az abádkörnyéki besenyő telepítések területéig, a 960/70-es években mindenképpen Taksony fejedelem kezén volt; másként aligha ékelhette volna a kabarok nagykiterjedésű szállásterületének tömbjei közé a besenyőket. 227 Ugyancsak Taksony alatt történtek besenyő, és talán orosz betelepülések a Kisalföld egyes részeire is, ami a dévényi kapu őrizetét célozhatta. Pogány települések környezetében ugyanis ott is feltűnik a Taksony (Toxun) 228 helynév, akárcsak az abádkörnyéki besenyő települések közelében. 142
