Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

reme lekopott. Töredékes. M.: 15,5 cm. Sz.: 13 cm lehetett. Talpának csak szilánkja van meg. XV. t. 1—3. (lsz, 55. 24. 1., 55. 25. 1., lsz. nélkül): Háromélű, avarkori nyílhegyek, Szépasszony-völgyi lelőhellyel, tévesen leltározva. Mindenesetre Eger környékéről. XV. t. 4. (lsz. 54. 88. 1.): Hosszú nyéltövissel ellátott, homorú élű nyílhegy. Kitűnő megtartású. XV. t. 4. (lsz. 54. 5. 1.): Széles levél alakú nyílhegy, pengéjét enyhe gerinc tagolja. H.: 10,6 cm. Sz.: 3,7 cm. XV. t. 6. (lsz, 54. 6. 1.): Levél alakú nyílhegy. Hosszában gerinc tagolja. H. : 12,2 cm. Sz. : 3.3 cm. XV. í. 7. (lsz. 54. 7. 1.): Nyílhegy, rövidebb oldalain kiélezve. H.: 7,8 cm. Sz.: 3,1 cm. XVI. t. 1. (lsz. 54. 8. 1.): Nyílhegy, pengéje hiányos, éle csorba. H.: 7,5 cm. Sz.r 2,1 cm. A penge lapját gerinc tagolja. XVI. t. 2. (lsz. 54. 86. 1.): Nyílhegy, villás végű. Hegyei letörtek. H.: 13,2 cm. Sz.: 7,2 cm, a szárak hegyeinél. A szárak belső oldala élezett, fokuk vastag és tompa. XVI. t. 3. (lsz. 54. 9. 1.): Nyílhegy, fűzfalevélforma, pengéjét enyhe gerinc tagolja. H. : 9,1 cm. Sz. : 1,6 cm. XVI. t. 4. (lsz. 54. 85. 1.): Nyílhegy, keskeny oldalain igen élesre kalapálva. H.: 8,9 cm. Sz. : 1,9 cm. Éles gerinc tagolja. XVI. t. 5. (lsz. 54. 87. 1.): Nyílhegy, kissé nyomott forma, villás. H. : 7 cm, hegyek távolsága: 2,5 cm. Nem szépasszony-völgyi lelet, talán a közeli Demjénen találták. XV/. t. 6. (lsz, 54. 10. 1.): Nyílhegy csonkja. Talán levél alakú lehetett. H.: 6,3 cm. Sz. : 2 cm. XVI. t. 7. (lsz. nélkül.): Nyílhegy csonkja. H.: 6 cm. Sz.: 2,7 cm. XVJ. t. 8. (lsz. 54. 11. 1.): Nyílhegy töredéke. Elrozsdált. H.: 6,1 cm. Sz,: 1,2 cm. A 18. sírból származó szablyatöredék (lsz. 55. 492. 1.) annyira elrozsdált, hogy méretei megállapíthatatlanok. Elveszett a temető leletei közül a hólyagos fejesgyűrű, a bizánci érme, a 9. sírban lelt csigakaláris, és a vastárgyak (kengyelek, zabiák) egy része, Bartalos adatai szerint ugyanis a ma meglevőknél többet mentett meg. 3. A TEMETŐ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEI Bartalos Gyula, az ásató, a honfoglalók „első nemzedéke" temetőjének tartotta a szépasszony-völgyi temetőt.

13 Hampel József adatai Bartalos cikkére épülnek. l4 Fettich Nándor az áttört díszkorongot és fülkanalat a levediai eredetű ötvösmunkák sarában említi meg.

15 László Gyula az egiri temetőt, a temetkezés rendszerét tekintve, az avarkori temetőkhöz hasonlítja. Egy időben több góc körül temetkeztek. Felhívta a figyelmet a 26. sírra, a 7. sírra, amelyben talán i3. Bartalos, im. ih. 14. Hampel J. : A magyar honfoglalás kútfői, VI. fejezet. Bp. 1900. 572—580. — uő.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig, 1905. II. 494—502. 15. Fettich N.: A honfoglaló magyarság fémművessége. АН. XXI. Bp. 1935. 89. — uő.: A honfoglaló magyarság művészete, Bp. 1931. 33. 75