Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III.
Készítése és viselési ideje viszonylag rövid időtartamú, a VII. század közepétől a végéig történt, a helyes keltezést érmekkel előforduló leletek igazolhatják. A kúpos palást mérete később csökken, megrövidül (a pasztagömb átmérőjénél kisebb vagy azonos nagyságban kivitelezik) és ebben a formában a VII. század végétől néhány évtizedig, tehát a VIII. század első felében is gyártják. Ügy látszik, hogy az avarkori kutatás erre a méretkülönbségre még nem figyelt fel, 20 s ezért a szóban forgó fülbevaló-típust, palástjára való tekintet nélkül a VII—VIII. századba sorolják. 21 Holott sem a griffes-indás díszű öntött veretek társaságában sem a késő-avarkor első korszakára jellemző gyöngyök és más ékszerekkel még eddig sohasem fordult elő hosszú palástú csüngő. A palástos csüngőjű fülbevalók legkorábbi példányai apró, vékony fülkarikával készültek. A nagyobb karikán később gyakran kis gömbös üvegpaszta is díszlett, egytől háromig. A gömbök számának növekedése viszont időrendi támpontot nem ad. 22 A 3. sír ezüst fülkarikái közül csak az egyiken maradt meg a dísz: három ezüst golyó vízszintes síkban elhelyezve és alájuk forrasztott nagyobb öntött gömb. Ez az alakzat nyilvánvalóan a kora-a varkori fülbevalók lemezes gömbcsüngőinek öntvény formájában való továbbéléséit jelenti, Közép-Európában először a VII. század második felében jelentkeznek. Bizánci, ill. Pontus-vidéki műhelyekben készülhettek az első sorozatok, 23 amelyre a csehszlovák kutatók egy része régóta gondolt, de a fülbevalók közép-európai önálló hosszú életét is hangsúlyozzák a VII. századtól a X. századig. 24 A csehszlovák kutatás nem ok nélkül foglalkozott viszonylag sokat ezzel a fülbevalótípussal és értékes technológiai megfigyelések is történtek. 2 '' E fülbevalók származásának a kutatásában még fontos eredmények születhetnek. Az avarkori régészetben több síkon is vita folyik a lemezes tárgyak és öntött másolataik viszonyáról, márpedig az avarkori emlékanyagban a legkorábbi öntvények, amelyek lemezes ékszereket reprodukálnak (önálló, egy másik technikának megfelelő formanyelven) fülbevalók voltak. 21 ' Megítélésünk szerint téves az az elképzelés,, hogy a szóban forgó öntött díszű fülbevalók típusa az évszázadok során nem változott. A csüngődísz alul nagyobb gömbje később általában a felsőkkel azonos méretben készült. A továbbfejlődés ilyen iránya természetes, hiszen az idő haladtával e fülbevalótípus előképe (a kora-avarkori lemezes gömbcsüngők) feledésbe merült. Igaz ugyan, hogy a háromgolyós, függőleges síkban elhelyezett csüngődísz is már a VII. század második felében megjelenik, de gyakorisága később sokkal nagyobb. Ez a csüngődísz már önálló elgondolás szüleménye és a nagy jövőjű fürtös csüngők egyik előfutárának tekinthető. A 3. sír fülbevalója kétségtelenül nem olyan kor-határozó értékű (viseletének felső határát tekintve), mint más avarkori típusok. De elmondható, hogy 20. Erre a felismerésünkre a Pilismarót-öregek dűlői avarkori temető szakdolgozat formájában végzett értékelésénél mutathattam rá (B.-psst 1952), majd az avarkori korpusz I. kötetének a pilismaróti temetőt tárgyaló részében (sajtó alatt). 21. Kovrig, Alattyán, 162. 22. Más véleményen van: Kovrig, Alattyán, 163., és Cilinská, Nővé Zámky 146. 23. Kovrig, Alattyán, 143. 24. Cilinská, Nővé Zámky, 149. 25. Cilinská, Nővé Zámky, 153. 26. A kora avarkori piramis csüngőjű fülbevalók öntött másolatai (szkematizált utánzatai) is megelőzik a griffes-indás díszű veretek öntését. (Pl. Závod 83. sír: Hampel, Alterthümer III. 250. t.) 45
