Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Rozsnyói Márton: A dédestapolcsányi pálmaleveles növényi lelőhely feltárása

Éppen ezért az utóbbi években már feladtam a reményt;, hogy megtaláljam a pálmás lelőhelyet. 1967 nyarán, hasonlóan az előző évek gyakorlatához, táborozással egybekötött gyűjtőutat szerveztem. Ez évben Andreánszky Gábor javaslatára Dédestapolcsányban, illetve a községtől északnyugatra eső Gulyadéllőn. Vonakodva fogadtam el a javaslatát, hiszen a lelőhelytől a tábornak alkalmas hely elég messze volt, de mégis megvalósítottam, mert érvei igazát tudtam én is. Nevezetesen, hogy bár a gulyadéllői lelőhelyről eddig még kevés anyag került be, de a kevésből is feltételezhető, hogy nagyon érdekes flórája van, és komolyan kell vele foglalkozni. 1967. július 11-én másodmagammal fogtam hozzá az egyhetes gyűjtéshez. A feltárandó területen a leveles réteg a vízmosás fenekétől kb. 20 méter magasan fekszik, megközelítése elég nehéz, mert a fal meredek, s csak lépcsőt vágva az oldalába lehet feljutni. A réteg délnyugatnak dőlve halad, a terjedelme, ami látható, 25 méter hosszú. Az anyaga andezittufa, a fedőréteg konglomerát, az alatta levő réteg tufit. A gyűjtés aránylag könnyen haladt, hiszen a több éve bolygatatlan réteget a nedvesség és a fagy fellazította. A kitermelt anyag táborba szállítása volt inkább körülményes. Egyheti táborozásunk során megteltek a ládák, elbontottuk a tábort, s míg az értünk jövő kocsira vártam, egy közeli kopár oldal már általam ismert, elég szegény növényes lelőhelyéit néztem meg. Rövid vizsgálódás után egy kifordult andezittufa darabkában egy nagyon szép, jó megtartású pálmalevél töredéket találtam. Már akkor reméltem, hogy a régen keresett kőbányára bukkantam rá. Ezt a feltevésemet később megerősítette Andreánszky Gábor is, aki egy egri útja alkalmával a Legányi Ferenc által begyűjtött pálmalevelek anyagát s az új gyűjtésemet azonos anyagúnak vélte. Bár a megbolygatott helyen a régi bányának nem láttam nyomát, de megvizsgálva a terepet, kb. tíz méterrel feljebb a meredek oldalban, egy nagyobb horpadás volt, előtte begyepesedett vastag törmelék; valószínűnek látszott, hogy onnan bányászták a hídhoz a követ. így még a bolygatatlan rétegben feltételeztem megtalálni a fosszilis leveles réteget a pálma lenyomattal együtt. P2gy hónap múlva szerveztem újabb gyűjtőtábort, most már a pálmás réteg kibontására, s tudva, hogy a réteg kibontásához nagy földmunkát kell végezni, nagyobb számú segítséggel. Rögtön a tábor felverése után Lénárt András gimnáziumi tanárral, felkeresve a lelőhelyet, megbeszéltünk minden tennivalót. A lelőhely egy délnyugat, majd kb. ötszáz méter után Tapolcsány felé kanyarodó s a község határáig húzódó kopár, andezittufás hegyoldal. Sivár legelőjén egy-két vadkörtefa. Talán kevesebb a füves rész, mint a kilátszó tufás részek. Az északkeletnek húzódó fosszilis leveles réteg anyaga horzsaköves andezittufa, közvetlen alatta tufitréteg. A levelek inkább a tufitos rétegben vannak, míg a pálmalevelek jobbára a szürkés, szemcsés andezittufában. Azt hiszem, ez úgy magyarázható, hogy mikor a pálmák levele beleesett a tengerbe, nagyságuknál fogva magasabban feküdtek, s míg a kisebb leveleket 362