Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában I.

jó ismerője (az Emmi sorónk című kötet szerzője). Egerben 1898-ban Virágok és tövisek címmel verseskötete jelent meg. '••'• •"• Gyöngyösi László. (173) Irodalomtörténész. Előbb a Magyar Föld, a Pesti Hírlap, a Szegedi Napló belső munkatársa, majd középiskolai tanár. Regényei, verseskötete, elbeszélésgyűjteménye és irodalomtörténeti munkái jelentek meg. Halász Gyula. (175) Földrajztudós, földrajzi író és nyelvész. A rádióban sok nyelvművelő és nyelvvédő előadást tartott, amelyek könyvben is megjelentek. Heltai Jenő. (179) A jóbarát színigazgatói posztja sem befolyásolhatta Gárdonyi elhatározását, hogy elégedetlenséggel hátat fordítson a színpadnak. Herczeg Ferenc. (180) Gárdonyi leszavazása a Kisfaludy Társaság tagválasztó ülésén felkavarta az akkori irodalmi életet. Endrődi Sándor kemény hangú levele mellett (90) Herczeg „kimondhatatlan idegesség"-ről beszélő sorai jellemzőek, de legkeményebb kritikát az események és a szereplők Tóth Bélától kaptak. (Az ő levelének bemutatására a II. közlésben kerül sor.) Hock János. (183—184) Hosszú és változatos pályát járt végig a katolikus pap, aki volt szabadelvű és nemzeti párti képviselő, majd Károlyi Mihály híve lett. Harcol Tisza István erőszakos politikája ellen és 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke. 1933-ig tartó emigrációból élesen bírálta a Horthy rendszert, amiért hazatérése után elítélték. Segítségével Gárdonyi 1896—97-ben spiritiszta tapasztalatokhoz jutott.

30 Az „öreg pap", akin Gárdonyi a gázgyári koksszal segített. Répássy János, az író egykori tanára az egri tanítóképzőben. Kassai (Vidor). (197) A kedves szellemességű levél írója •— Gárdonyi „kedves fiatal bácsika" megszólítással illeti •— Jászai Mari férje, a Népszínház híres komikusa volt. Verseket, aforizmákat, visszaemlékezéseket írt. ч Kéki Lajos. (198—201) Gárdonyinak az a nagyon udvarias levelezőtársa *»**yes irodalomtörténész, Beöthy Zsolt tanítványa volt. Kezdetben gimnáziumi rsrár Budapesten, majd a Színművészeti Akadémia tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság titkára. Tompa, Baksay, Arany, Petőfi, Beöthy Zsolt munkásságáról szóló művek után 1925-ben Gárdonyiról is írt tanulmányt. Kenedi Géza. (203) Ez a kortárs hírlapíró különösen sajtójogi értekezéseiről volt híres. Ezért fordult hozzá Gárdonyi is, akinek évtizedeken át fontos célkitűzése volt a szerzői jogra vonatkozóan érvényben levő jogszabályok megváltoztatása. Következetesen és mindenütt hangoztatott véleménye szerint igazságtalan, hogy a szerzői jog csak az író halálától számított ötven évig védi a szellemi tulajdont, utána pedig az alkotás és minden haszna a közé lesz. E hosszú harc új fejleményeiről kap tájékoztatást Gárdonyi a bemutatott levélben. Kincses Elemér. (206) Gárdonyi szerteágazó érdeklődésének egyik tárgya veit a spiritizmus. A századforduló táján foglalkozott vele behatóbban. Az egri születésű Tóvölgyi Titusszal, az Égi világosság című spiritiszta lap szerkesztőjével hosszabb vitával zárta le a témát. A most közreadott levelezés szereplői közül Hock János (183—184. sz. levelek) volt társa a spiritiszta érdeklődésben. Kohányi Tihamérné. (216—217) A levélíró férje — magyar eredetű amerikai laptulajdonos — barátsága és tisztelete jeléül Gárdonyira hagyta arany30. Feszty M.—Ijjas A. Feszty Árpád élete és művészete. Múzeumi Ismeretterjesztő Központ. Budapest. É. n. 63. old. 357