Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban

várta. Négyen indultak együtt, de útközben szétszóródtak és kalandos utazás után érkeztek haza. Részt vett a KMP megalakításában, s a párt Heves megyébe küldi pártcsoportok szervezésére. A Tanácsköztársaság idején a Heves megyei direktórium tagja. Mint ismeretes, még kétszer teszi meg a Budapest— Moszkva közötti utat. Első alkalommal mint Vlagyimir Alekszandrovics Uraszov kísérője, akit Kun Béla küldött futárként Leninhez, hogy tájékoztassa a magyar helyzetről, és másodszor, amikor 1919 februárjában a KMP vezetőségéi; letartóztatták. A gyűjtőfogházban Kun Béla búcsúzásnál egy összesodort cigarettapapírt hagyott a kezében, amelyen ez állt: „Párthatározat: Azonnal induljon Moszkvába és tájékoztassa Lenint." Nehéz és veszélyes utazás után érkezett Moszkvába. Két fronton és a köztük levő „senki földjén" kellett átjutnia. Végül is céljához ért és teljesült régi vágya. Szemtől szembe láthatta Lenint, akit több mint másfél órán át tájékoztatott a magyarországi helyzetről. A proletárdiktatúra megdönése után illegalitásban és legális szervezetekben folytatta munkásmozgalmi tevékenységét. 1965-ben a szovjet kormány, mint internacionalistát, a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Pártunknak ma is aktív tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. . Nem Heves, hanem Szolnok megye, Kunmadaras szülötte Kiss Lajos elvtárs, aki az üldözések, zaklatások elől 1930-ban Egerbe, sógorához költözött. és azóta itt él közöttünk és velünk. 1892-ben született és mint fiatal ember került Pestre, ahol autószerelő szakmát tanult. Alig kapta kézhez a segédlevelet, már be is hívták katonának és vitték az orosz frontra. Lembergnél esett fogságba, s innét Szibériába vitték. Omszk volt a legtávolabbi pont kelet felé, ahová eljutott. Ezután nagyon sok helyen megfordult, sok börtönt megismert, di* mindig közelebb került Moszkvához. Itt is kipróbálta az atyuska börtönéi, de itt már hasznára vált a kényszerpihenő. Bolsevikokkal került össze, akik sokat beszéltek Leninről és a párt terveiről. A moszkvai repülőgépgyárban dolgozik, amikor ide is megérkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre. Lefegyverezték a gyár őrségét, szétverték a támadó cári katonákat. így lett vörösgárdista, később vöröskatona. Harcostársai tisztelték és szerették, mert félelmet nem ismerő bajtársnak bizonyult. Csakhamar politikai megbízott, komisszár lett. Sok harcteret megjárt, és ha valami különlegesen veszélyes feladat megoldásáról volt szó, a~ „forrófejű" komisszárra mindig számíthattak. A Vörös Hadsereg internacionalista katonái küldöttnek jelölték az SZKP VIII. kongresszusára. Itt találkozott Leninnel, aki tudott a tetteiről és szívélyesen elbeszélgetett vele. Varga Gyula — később altábornagy — magyar ezredében is volt komiszszár és a két harcos az altábornagy haláláig elvtársi és baráti kapcsolatot tartott fenn egymással. Találkozásaik alkalmazával fel-felelevenítették a régi emlékeket . Legkiemelkedőbb vállalkozása az volt •— maga is azt tartja annak —, amikor civilbe öltözve gépkocsikon indultak el Buharába, hogy felderítsék az angolok által támogatott emir terveit. Erről a következőket mondja: „Felderítőink és hírszerzőink értesítéseiből a hadvezetőségnek tudomására jutott, hogy az emir hadseregét az angolok támadásra akarják felhasználni a Vörös Hadsereg ellen. Ezt alátámasztotta az a tény, hogy az emirátus hadseregét nemcsak nagyszerűen felszerelték, de magában Buharában néhány angol tiszt dolgozott egy épületben. Hírszerzőink ennek az épületnek a fekvését, de még a helyiségek beosztását is felderítették, és a rajzot eljuttatták hozzánk. így még arról is tudtunk, hogy a földszint melyik helyiségében dolgoznak. Parancsnokságunk .426