Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

akik annak a völgyében levő birtokokon laknak, kötelesek Űrnapján és ugyanazon ünnep nyolcadán egy forint büntetés terhe mellett segédeikkel együtt Eger városunkba jönni és ott a körmeneten részt venni és mind­egyik mester egyenként 12 dénárt letenni az említett énekes misék elvég­zésére. Továbbá, hogy senkinek sem szabad a jövőben, sem magában Eger városában, sem várunknak a kapuőrei között, amint az egykor előfordult a nevezett mesterek rovására, hogy a czéhen kívül dolgozzanak és hogy valamelyik a mesterek közül, mindkét mesterséget, úgy a szabómestersé­get és a posztónyíró mesterséget egyszerre merje gyakorolni, hanem mind­egyik elégedjék meg azok valamelyikével. Továbbá, ha valamelyik a meste­rek közül meghal és a meghaltalak a feleségét egy a mesterségben nem jár­tas venné feleségül, az esetben semmi módon se gyakorolhatja azt a mes­terséget, és nem dolgoztathat a segédeivel. Továbbá, hogy egyetlen mester sem fogadhat be a czéhbe valamely újonnan Egerbe érkezett segédet a czéhmesterek tudta nélkül vagy akarata ellenére. A czéhmesterek kötele­sek igaz mérték szerint a segédeket a mesterek között megosztani, nehogy a szegény és gyengébb mesterek segédek szűkében nagyobb mértékben el­nyomassanak. — Mindezeket egyenként és együttvéve számítva, hogy el­nyerjék az örök megdicsőülést, ezen oklevelünket adtuk függő pecsétünk erejével megerősítve a nevezett szabó és posztónyíró mestereknek és azok összes utódainak. Kelt Budán, a boldog Dénes és társai ünnepét követő hétfői napon, az Ür 1524-ik esztendejében. Mi tehát jóindulatúlag meghallgatván és helyt adván a nevezett sza­bómesterek és posztónyíró mesterek érdekében és említett módon elénk terjesztett kérelmét, az említett néhai Pál püspöknek jelzett oklevelét, amely nem volt sem törölve, sem megcsonkítva, sem valamely részében gyanúra okot adó és amelyet jelen oklevelünkbe szórói-szóra átírtunk, azt annak minden tartalmával, záradékával és cikkelyével annyiban, ameny­nyiben az szabályszerűen és törvényesen van kiállítva és erejét az igaz­ság támogatja, szívesen véve magunkévá tettük, helyeseltük és jóváhagy­tuk és azit az összes benne foglaltakkal együtit az elöl említett szabómesterek és posztónyíró mesterek meg azok összes utódai részére megújítva mint örökérvényűt megerősítettük. És mindamellett indíttatva ugyanazon sza­bómesterek és posztónyíró mestereik kérésétől azok. céhének és testvéri­ségének megnövelésére a következő cikkelyeket adtuk hozzá, amelyeket ugyanazok ajánlottak fel nekünk, ha és amennyiben azokat más városok­ban és Magyarország más helyein is használják és élnek velük, amint azt nekünk mondják, a többi ilyen mesterek, hogyha jóllehet valaki közülük halálos ágyán mesterségének a felét feleségének vagy életben maradt fiá­nak, vagy szabóhoz feleségül adott leányának hagyta végrendeletileg, vagy ha valaki a nyomorúságtól vagy valami csapástól sújtva vagy vakságtól érintve, hasonlóképpen az mesterségét valamely szabónak vagy posztó­nyírónak el akarná adni azt szabadon tehesse. Sőt elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk, evvel a hozzáadással megerősítjük. Épségben maradván másnak a joga. Jelen oklevelünknek, melyet sajátkezű aláírásunkkal és függő pecsétünk erejével erősítettünk meg, erejénél és bizonyságánál fog­va. Adatott az ausztriai Wiennában, június 3-ik napján, az Ür 1550-ik évé­ben. Oláh Miklós egri püspök saját kezűleg. (Eredeti, hártya. Függő pecsétje hiányzik.) 25S

Next

/
Oldalképek
Tartalom