Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár 1894 és 1928 között
évtizedéből való adatok szerint a napszám 60 kr.-tól 1 frt.-ig emelkedik. Általában darabszámra dolgoztak a korongosok és a festők, ami igen alacsony bért eredményezett ilyen formáin. Akik havi fizetést kaptak, azoknál 50,— frt-ot közöl a kamarai jelentés. — Ez igen csekély az országos bérezéshez mérten még ilyen, feltehetően szépített formában is. — A XX. század első két évtizedére vonatkozóan adatok nem ismeretesek, de könnyűszerrel következtethetünk azok nagyságára a még akkor is fennálló versenyből a külföldi áruval szemben, a gyár rossz helyzetéből — és az általános pénzromlásból, amely azokban az esztendőkben sem kímélte a munkásokat. Végső soron a munkabérek leszorítása tette egyáltalán lehetővé a gyár működését. Az értékesítési lehetőségekhez szorosan hozátartozik a nép elmaradottsága, ami országos méretű volt. — A falu elzártsága különösen az első világháború előtti évtizedekben szigorú. — A megélhetési gondok elől éppen erről az északi részről vándorolnak ki ezrek és ezrek Amerikába. A falu továbbra is elzárt közösség marad a termelés és a fogyasztás tekintetében egyaránt. — Nem véletlen, hanem szinte törvényszerű, hogy a falvak lakói, a hagyományt őrzők, ragaszkodnak a népművészethez, többnyire még akkor is maguk készítette tárgyakhoz és eszközökhöz. Ebben a környezetben továbbra is jelentős szerepet tölthettek be a keménycserépedények, amelyek részben gazdag kézi festésű díszítésük, részben tartalmuk miatt keresett tárgyai voltak a falusi vásároknak. — A házaló kereskedők is foglalkoztak árusításukkal vagy terményért való cseréjükkel, amely az első világháború idejéig szinte általánosan elterjedt volt, s nemcsak a keménycserepek, hanem a fazekasok termékei is gyakran így találtak gazdára. Az apátfalvi edénygyár hosszú évtizedeken keresztüli működésének, a felkutatott és már közölt adatok alapján, az ott folyó termelést nem tekintjük fejlettnek, más hasonló üzemekkel összehasonlítva, egyetlen korszakban sem. A GYÁR TERMÉKEI A millenniumi évektől a gyár megszűnéséig terjedő időszakban Nagy Zsigmond és Ferenc bérletének idejét tekinthetjük minden vonatkozásban a virágzás idejének ,A korábban ismertetett adatok, a történelmi és gazdasági viszonyok szükségszerűen eredményezték a rövid gazdasági és művészeti fellendülést — A néhány tucat munkás és néhány százezer keménycserép tárgy jelentik a virágzást. Ha az országos termelést és a fogyasztást a külföldi importtal is kiegészítjük, egyre csökken az edények valóságos társadalmi szükségletet kielégítő szerepe. Az első fél évszázad művészeti törekvéseit jelölő kompozíciós és technikai eredmények újbóli összefoglalását ez alkalommal feleslegesnek tartjuk, mert azokkal részletesen foglalkoztunk korábbi tanumányainkban 32 , ahol hivatkoztunk a bőséges emlékanyagra, amely az elmúlt esztendőkben került az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe. Lényegesnek tekintjük annak a változásnak érzékeltetését, amely az utolsó évtizedekben tapasztalható. A nacionalizmus és romantika jegyében zajló millenniumi ünnepségek ideológiája élesen tükröződik az edényeken is. Különösnek tűnik, de a mozgalomból 32. ld. 1. Fz. jegyzet. 231
