Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár 1894 és 1928 között
föld is kedvelte az így díszített tárgyakat, A gyár aranykora a századforduló, amikor Nagy Zsigmond és fivére a bérlők, akik Amerikába is exportálnak. — Megjegyzi, hogy a XX. század dekadenciát jelentett, a műszaki fejlesztés nem segített (sic!) és az utolsó bérlő erőfeszítései sem hoztak kellő eredményt. •— Minden különösebb megokolás nélkül közli a papnevelde elhatározását a gyár lebontására vonatkozóan. 20 — Valószínű, hogy a fentiek utolsó mondata csak találgatás, vagy híresztelés formájában került a szövegbe, mert a könyv megjenese évében az Egyházmegyei Takarék igazgatója, dr. Sebeők Endre tájékoztatja az igazgatóságot a gyár bővítését célzó nagyobb tranzakcióval kapcsolatban. Beszámolója szerint az akkori teljesítmény mindössze évi 200—300 ezer daiab, amit másfél millió korona befektetéssel az előzetes számítások alapján másfél millió darabra lehetne emelni. Tervezetet nyújt be ugyanakkor az alaptőke felemelésére, közösen a Szemináriummal. 21 A részvénytársasági alapokon működő üzem az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. alaptőkéjét az 1923. évben ismételten felemelik. 22 Ügy látszik, hogy a takarékpénztár, illetve dr. Sebeők, minden eszközzel szerette volna megmenteni az üzemet és ezért a következő esztendőben, 1924-ben, sorozatos tárgyalásokat kezdenek egy nagyobb külföldi kölcsön megszerzésére, a gyár fellendítése érdekében. Egy Schossberger nevű cégtől kapott ajánlat szerint 1000 font kölcsön szerezhető 2 havi időtartamra 17 százalékos kamatra (!). Ebből az öszszegből 400 fontot terveznek az apátfalvi gyár támogatására. 25 Ez az esztendő volt az üzem legválságosabb időszaka. A takarékpénztári igazgatósági üléseken minden alkalommal fog^lkoznak a gyár ügyével, a tájékoztatásokat maga a vezérigazgató tartja. Az ülések jegyzőkönyveiből megállapítható, hogy nem mindenki érteti; egyet a nagyméretű beruházásokkal és fejlesztéssel, mert gyakran erélyes hangú határozatok is születtek a gyárral kapcsolatban, amelyek azt célozták, hogy Sebeők vezérigazgató a valóságnak megfelelő képet adjon az apátfalvi állapotokról. A legjelentősebb esemény az üzem termelése szempontjából, hogy egy nagyobb körkemence építéséhez kezdenek 2 '', továbbá, hogy a budapesti árurnintavásáron a gyár termékeit a kormányzó és neje nagy érdeklődéssel szemlélték (!). Szomorú valóság tükröződik abban, hogy szeptemberig mindössze 70 000 db egyszer égetett biszkvit tárgy van raktáron és a vezérigazgatói tájékoztatás szerint az év végéig 200 000 darabra emelkedik a gyártmányok száma. 2 ' №m félreértésről van szó ezekben a tájékoztatókban, hanem tudatos félrevezetéséről az igazgatóságnak a Sebeők-féle beszámolók sorozatával. •— : Végeredményben ezekben az években a gyár termelése és tevékenysége sohasem éri el a korább\ háború előttit, mert képtelen megbirkózni az általános, minden termelő üzemre nehezedő pénzügyi problémákkal, amelyek akkor az egész ország gazdasági életét érintették. Sainos, nem tűnik ki a jegyzőkönyvekből, hogy mi volt a cél a gyár névleges fejlesztésével, mit akartak az alaptőke többszöri felemelésével és a külföldi uzsorakölcsönnel elérni. 20. Magyar városok monográfiája V. k. Miskolc (1921) 571. 1. 21. EÄL,. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. Eger. 1921. évi Jegyzőkönyvek. November 21-i igazgatósági ülés. 22. U. o. 1923. december 21-i igazgatósági ülés. 23. U. o. 1924. december 20-i igazgatósági ülés. 24. U. o. 1924. július 8-i igazgatósági ülés. 25. U. o. 1924. szeptember 16-i igazgatósági ülés. 226
