Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kovács Béla: XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén
zsellére volt. A huta jövedelme sem szerepelt a bevételek között. 22 A huta viszont tovább működhetett, mert 1785-ben termelési adatai szerepelnek a vármegye által a Helytartótanácshoz küldött jelentésben. Eszerint több birtokos tulajdonában van, évente 50 mázsa hamuzsírt használ fel, évi jövedelme 4—500 Ft, 7 munkást foglalkoztat és 80 mázsa készárut állít elő. 23 A fentieket figyelembe véve állíthatjuk, hogy a feltárt üveghuta nagy valószínűséggel azonosítható a pásztói apátság 1741-ben épített hutájával. A terület levéltári forrásokkal történt meghatározása mellett erre bizonyítanak a feltárás során talált A és AP jelzésű téglák, amelyek bélyegének feloldása csak Abbatia és Abbatia Pasztoiensis lehet. (10. kép.) A kezdetlegesebb A jelű téglák az építéskor, a jobban égetett AP jelűeket az 1762-es megújításkor használták fel. 1780 körül már nem volt az apátság birtokában, de feltehetően ugyanez a huta dolgozott 1785-ben, csak tulajdonjoga szállt át több hasznosi birtokosra. A feltárás során kevés készáru-töredék került felszínre. Ezekből csak anynyit állapíthattunk meg, hogy zömében zöldüvegből fúvott palackokat, esetleg kancsókat és kb. 15 cm átmérőjű ablaküveg-karikákat készítettek. 24 A rendelkezésünkre álló levéltári adatok sem adnak módot a huta munkájának, termelésének részletesebb vizsgálatára. Mégis megkíséreljük, hogy erre vonatkozóan bizonyos következtetéseket vonjunk le, még akkor is, ha ezek inkább technológiai számításokból folyó logikai következtetések lesznek, mert úgy véljük, hogy a valóságot bizonyos mértékig megközelítik. Mint már említettük, a pásztói apátságnak a huta működéséből 1749-ben 100 Ft jövedelme származott. Ha ezt az összeget a készáru mennyiségében akarjuk kifejezni, akkor figyelembe kell vennünk a korabeli árszabásokat, limitatiokat. 1744-ben Pest városában 1000 db átlátszó kerek ablaküveg ára 16 Ft volt, egy 1744-es erdélyi árszabás szerint ezért a mennyiségért első osztályú minőségben 20, másodosztályúban 15 Ft-ot fizettek. 20 Ha úgy számolunk, hogy a huta egész esztendőben csak ablaküveget gyárt, akkor a fentiek értelmében kb. 6000 db üvegkarikát tudott volna készíteni. Ezt a számot összevetve a Veszprém megyei Cseh- és Németbányán 3—3 olvasztókemencével működő huták teljesítményével, amelyek 1771 körül egyenként 22 ezer db kerek ablaküveget gyárthattak évente 20 , kitűnik, hogy hutánk e primitív felszereléssel is megközelítette a kor technológiai színvonalát. Természetesen ez a szint nem volt túl magas. A Helytartótanácsnak 1785-ben megküldött jelentés adataiból erre meglehetősen jól következtethetünk. A huta 50 mázsa hamuzsírt használt fel, 80 mázsa készárut termelt és 500 Ft jövedelme volt. A hamuzsír mennyiségéből következtethetünk a többi felhasználandó anyagra is, sőt ismerve a gyártásnál fellépő olvasztási veszteséget, az olvadék súlyát is ki tudjuk számítani. Adatainkat a könnyebb áttekintés kedvéért az alábbi táblázatba foglaljuk: 22. Békefi i. m. II. 305—306. 1. 23. EÁL, Vármegyei közgyűlési iratok, 1785. Nro. 624. — V. ö.: Eckhardt Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780—1818. Bp. 1958. 142. 1. 24. A töredékek hasonlóak a mátrai falvakban gyűjtött, XVIII—XIX. századi, népi használatban levő üvegtárgyakkal. — L.: Takács Béla: A parádi üveghuta parasztedényei az egri múzeumban. (Az egri múzeum évkönyve, IV. 1966. 235—255. 1.) 25. Sághelyi i. m. 192—193. 1. 26. Eri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 5/1966. 150. 1.) 14 Az Egri Múzeum Évkönyve 209
