Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
pl. 1736-ban is — „az Várass elhányott falain kívül" megjelöléssel határozzák meg egyes telkek pontos helyét, 1 '' 1 Az Eszterházy által elrendelt falbontások azonban nem terjedtek ki a falrendszer egészére. így egy 1786-ban és egy 1800-ban készült térkép a városfalat a szemináriumtól egészen a Cifra kapuig zömében fennállónak ábrázolja 142 A VÁROSFALAK ÉS VÁROSKAPUK VÉGSŐ LEBONTÁSA A város négy kapuja közül a legjelentősebbet, a Hatvanit bontották le először. 1873 kora nyarára felszentelésre készen állott a Pyrker János László érsek által építtetett új főszékesegyház, ami kívánatossá tette a világlátott és liberálisabb beállítottságú földesúr részére a feudális múlt e szimbólumszámba menő maradványának feláldozása árán is a környék megfelelő rendezését. Ennek kapcsán kívánkozik megemlítésre Déryné Széppataki Róza 1815-beli nagy élethfe. ségű leírása a Hatvani kapuról, amelyet már ekkor ő is anakronisztikusnak talált: „Egyszerre csak előttünk termett a város (ti. Eger), az ő szűk, sötét kapujával, mely körül nagy, nehéz láncok függtek. Ettől megijedtem: Jaj — mondám —, itt be leszünk zárva. Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz parasztszekér, hogy remegett belé a kapu tetején levő sötét épület. Fekete volt, mintha valami ógö füstje maradt válna rajta a rég múlt időből, s mely sötét, rostélyozott két üregéből homályos, s búsan nézett le néhány töredezett üvegdarab... Jaj nekem... én ebben a fekete városban nem élhetek meg..." 143 1837. január 8-án Eger város főbírája azt jelentette a közgyűlésnek, hogy az érseki prefektus „a napokban" közölte vele, miszerint „az Érsek Eő Excellentiájának az volna a kívánsága, hogy a Hatvani kapu a Város szépítése és az helynek egyenlőbbségre hozatása tekintetéből elrontatna." Erre a város úgy határózott, hogy átiratban tudakolják meg: az érsek „minemű feltételek mellett kívánná ezen kapunak elrontását". Március 28-án „a Kettős Nemes Tanács közgyüllése... a Város minden fertályábul nevezetes számban öszve sereglett Polgároknak és Lakosoknak jelenlétében" felolvasták az érseknek „az Hatvanyi Kapu ell rontása iránt való értesítés"-ét : „Közelítvén pedig az Űj Templomunk felszentelésének üdéje, sürgetős a nevezett Hatvanyi Kapunak és a hozzáragasztott Bakter Lakásnak, Városunk csinosodása és a helynek díszítésére leendő elbontása." Egyben pedig bejelentette, hogy báró Bemer László kisprépost magára vállalta mind a régi kapu elbontását, mind pedig az abban lakó „városi bakter" és a főszékesegyház harangozója részére 1—1 lakóház felépítését. Miután a város a bemutatott terveket elfogadta, így határozott: „Ezen saját épületünket az úgynevezett Hatvanyi Kaput elbontás végett... Városunk csinosodásának, és a környék terének szépítésére által adjuk." De fenntartották „ezen kapu fundussához, úgy az... teendő Űj Épületeknek tulajdon és szabad rendelkezésű juss"-ukat. 144 1898-ban így emlékezett visza egy öreg egri kapás a Hatvani kapu elbontására: „Hát Pyrker azt mondta a városnak: minek ez a régiség? Csak akadályozza a közlekedést. Bontsák le." 145 141. HL. EÉGL. 324. rsz. 142. 1. HL. EÉGL. Térképtár. Nr. 60. 2. OL. Helytartósági levéltár térképtára. Div. XVII. Nr. 11. 143. Dériné naplója. I. köt. Bp. 1955. 240. 1. 144. HL. EVL. 1837. évi közgyűlési jegyzőkönyv. 20—21., 195—196., 199. 1. 145. Türk Frigyes: Eger. 1898. évf. ápr. 7. 1—2. 1. 195
